DÉL-MÁTRAI BARANGOLÁSOK
A hazánk legmagasabb csúcsait hordozó hegység már az 1800-as évek végétől kezdve rendkívül népszerű a kirándulók körében.
Címke: tanösvény
Oldal 2/3
KALAND ÉS SPORT – KERÉKPÁROS TÚRÁK
Mindenekelőtt be kell valljam, nem rajongok a kerékpározásért. Számomra a bicikli egy közlekedési eszköz, hogy eljussak egyik helyről a másikra, kerékpártúrákra is inkább a társaság és az út menti látnivalók miatt járok.
MESESZÉP SZURDOKVÖLGYBEN VEZET
Az ország egyik legszebb kirándulóhelyén, a bakonyi Cuha-patak völgyében immár húsz éve várja a természetkedvelő látogatókat a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete által működtetett Cuha-völgyi erdei tanösvény.
TISZTELD AZ ERDŐT!
Számos előnyük van a parkerdőknek, tanösvényeknek és túraútvonalaknak. Megfigyelhetünk különböző állat- és növényfajokat, sokat tanulhatunk az élővilágról, friss levegőn vagyunk, szabadon mozoghatunk.
RÉGI IDŐK TANÚI A BALATON-FELVIDÉKEN
Hazánk egyik legszebb, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag térsége a Balaton-felvidék, ahol a régi korok lenyomata már madártávlatból, a tanúhegyek képében elénk tárul. A környék erdeit bejárva számos rejtett kincset is felfedezhetünk, melyek megóvásában és megismertetésében fontos szerepet vállal a Bakonyerdő Zrt.
PÁRATLAN KINCSEK NYOMÁBAN
Müller Nándor 2021-ben megjelent két új könyve a Bakony vadregényes vidékét és annak rejtett kincseit tárja fel az olvasók előtt. A két különálló, mégis összefüggő kötet páratlan fotókkal és szebbnél szebb túraútvonal-leírásokkal mutatja be a vidék látnivalóit és természeti környezetét.
VADVIRÁGSZŐNYEG A LIGETERDŐBEN
A Kerka-mente jellegzetes élőhelyét mutatja be a Lenti Parkerdőben kialakított 1,5 kilométer hosszú Vadvirág tanösvény, amelyet a Zalaerdő Zrt. jóvoltából 2015 tavaszán vehettek birtokba a látogatók. A tanösvény a játszva tanulás elve szerint készült sok izgalmas forgatható, mozgatható elemmel a kicsiknek, a nagyoknak pedig érdekes információkkal a környék növény- és állatvilágáról.
KÉKELLŐ HALMOK, GYÖNYÖRŰ VIDÉKEK
A címben szereplő kifejezéseket Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményéből vettük kölcsön, amelyben a költő hangulatosan ábrázolja Vas vármegyének a Kemeneshát és a Marcal folyó között húzódó, észak–déli irányú részét.
BETYÁRROMANTIKA A BAKONYBAN
A Bakony nemcsak sűrű erdőségeiről, szurdokairól, varázslatos tájairól ismert, hanem az egykor ebben a vadregényes hegységben menedékre lelő betyárokról. A társadalmi rend ellen lázadó kóborlók életét, tetteit számos legenda övezte.
RITKA MADÁRVILÁG A BUROK-VÖLGYBEN
Az Északi-Bakony geológiai kialakulása során több páratlan szépségű szurdokvölgy jött létre. Ilyen a Bakonynána és Jásd között húzódó Gaja-völgy, benne a Római fürdő vízesés, a Dudar melletti Ördög-árok, illetve a Várpalotától északra húzódó, különleges élővilágnak otthont adó Burok-völgy.
KALANDOK A DESEDA PARTJÁN
A Kaposvárhoz közeli Deseda tó és környéke nemcsak a városiak, hanem a messzebbről érkező természetkedvelők népszerű és ismert kirándulási célpontja. A SEFAG Zrt. a szomszédos Deseda Kalanderdőben életkor szerinti tanösvényeket hozott létre, melyek minden évszakban más arcukat mutatják.
ERDEI KÖRUTAK AZ ÁMOS-HEGYEN
A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.
MÁRPEDIG SOPRONBAN VANNAK BOSZORKÁNYOK
A Soproni-hegység számtalan természeti kincset, kultúrtörténeti érdekességet, történelmi titkot és néprajzi misztériumot rejt. Az ott élő emberek évezredeken keresztül tisztelettel és egyúttal félelemmel is adóztak a hegy rejtett zugai, sűrű erdői és a bennük lakozó természeti erők iránt, főként, amíg nem ismerték azokat, vagy valamilyen akadály távol tartotta őket.
MALOMERDŐ TANÖSVÉNY: A FELFEDEZÉS ÖRÖME
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.
VÁLTOZATOS ÉLŐVILÁG A KUPI-ERDŐBEN
Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
KISALFÖLDI TÁJAKON
A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.
TERMÉSZET ÉS KÖZJÓLÉT HARMÓNIÁJA
A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.
HOGY VISSZAÁLLJON AZ EREDETI ÁLLAPOT
A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
