GOMBA EBÉDRE, VACSORÁRA EGÉSZ ÉVBEN
Mintha hazajárnék Mátraalmásra a Gembiczki családhoz. Ülünk a tornácon, és ha felemeljük a fejünket, a Galya-kilátó teteje tekint vissza ránk.
Oldal 1/1
Mintha hazajárnék Mátraalmásra a Gembiczki családhoz. Ülünk a tornácon, és ha felemeljük a fejünket, a Galya-kilátó teteje tekint vissza ránk.
Lépten-nyomon találkozhatunk zuzmókkal, de rendszerint észre sem vesszük őket. A téli időszakban azonban, amikor kevesebb a szín a természetben, jobban felfigyelünk rájuk.
Mintha mediterrán területen járnánk, még akkor is, ha napjainkban a lombos fák vannak túlsúlyban. Kistolmács, Kiscsehi és Bázakerettye határában a Budafai Arborétum erdő az erdőben, izgalmas látvány.
Soponyáról a legtöbb embernek a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál jut az eszébe, amit idén már 16. alkalommal rendeztek meg az Ökoturisztikai Központ területén.
A gombák fontos szerepet töltenek be az erdei életközösségben, ökoszisztémában, és rendkívül színes és összetett a világuk.
Csokonyavisontától alig öt kilométerre, a lábodi vadászterületen, egy kiterjedt erdőtömb szívében bújik meg az Alexandra Vadászház, Ökoturisztikai és Konferencia Központ.
Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.
A hajdani alföldi vízszabályozások nehéz helyzetbe hozták a kiskunsági homokhátság erdőállományait, a folyók áramlási sebessége felgyorsult, ettől egyre jobban „berágták” magukat a medrükbe, és ennek következményeként a talajvízszint süllyedt. Ezek ismeretében gondolhatnánk, hogy az ország földrajzi középpontjában, Pusztavacson napégette homok, pusztai növényzet vár ránk.
A Zempléni-hegységben kanyargós, hatalmas fákkal övezett út vezet Erdőhorvátiból Háromhuta irányába. Napjában csak négyszer halad el busz a szűk aszfaltcsíkon, ám a településre érve igényesen felújított portákat, zöldellő udvarokat lát az utazó. A községben 2004 óta várja a pihenésre vágyó természetbarátokat az ÉSZAKERDŐ Zrt. Háromhutai vendégháza.
Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.