Oldal 11/12
A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.
A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.
Északnyugat-Magyarország meghatározó erdő- és vadgazdálkodója a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Síkvidéki Erdészete. Változatos, többnyire gyenge termőhelyi viszonyok között, 10 ezer hektár állami erdőterületen gazdálkodik, nagyrészt Győr–Moson–Sopron, valamint Vas megyében. A kezelésében lévő erdőterületek a Fertő-melléki dombsoron, a Rábaközben és a Répce-síkon találhatók.
Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni – Tatabánya várostól is karnyújtásnyira – a Vértesi Erdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi kilátóhoz.
Az Ipoly Erdő Zrt. működési területének két, a turizmus szempontjából kevésbé felkapott térségében egy-egy új bakancsos szállás is várja a kirándulókat.
Ha a szülők a szeretet útját járják, és megismertetik csemetéikkel a bennünket körülölelő világ szépségeit, nagy valószínűséggel teljes értékű, természetet tisztelő, szeretetteljes embereket nevelnek. A szülői példamutatás a pályaválasztásban is döntő lehet. Az egri Ősz családban mindkét fiú erdőtervező édesapjuk nyomdokába lépett.
A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.
Ez év március 21-én sokak kívánsága vált valóra, újra látogatható a nagykanizsai kilátó. Az ország egyik legmagasabb kilátójáról csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok.
Gemenc déli területén különleges teremtmény várja a bakancsos turistákat és az erdei iskolából érkező gyerekeket: egy 100 éves óriás, Magyarország legnagyobb kerületű fája. A Móricz-Duna partján álló csomoros fekete nyár alig három kilométerre található a Pörbölyi Pihenőháztól, és mindenképpen megérdemel egy hatalmas ölelést.
Jó hír a Bükk vándorainak, az Országos Kéktúra bakancsosainak, az erdőt járó vadászoknak és minden természetet szerető embernek, hogy az EGERERDŐ Zrt. közjóléti fejlesztéseinek köszönhetően újjáépült a Pazsagi Turistaház. A sikeres próbaüzem után 2018 márciusától várja régi és új vendégeit, ahol az erdő vándora egyedi, modern, kényelmes környezetben pihenheti ki fáradalmait.
Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje a kaszói erdő. E páratlan kiterjedésű és szépségű terület a KASZÓ Zrt. kezelésében áll, központja pedig Kaszópuszta, mely egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozottan védett természeti értékeket őrző Baláta-tavat, az erdő mélyén megbújó kisközséget a vadászházzal és az üdülővel.
A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.
Az Északi-középhegység erdeiben sajnos mindenhol láthatjuk a nyomait. A Börzsönytől a Zemplénig tetemes kár érte az éppen fakadásban lévő állományokat, elsősorban az 5-800 méteres magassági zónában. Április 19–20-án viharos szél kíséretében érkezett az 50-60 centiméteres hótakaró; a szélsőséges időjárási jelenség fákat döntött ki, fiatal állományokat hajlított a földig és komoly fagykárt okozott.
Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.
Nyugodt, békés helyen áll a börzöncei kápolna, melyet hajdanán Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel. A kis zalai római katolikus kápolna létezéséről sokáig szinte csak a környékbeliek és azok tudtak, akiknek dolguk volt a neki otthont adó szőlőhegyen. Mára a túrázás szerelmeseinek készült több online felületen is helyet kapott.
Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.
Azt mondják, a sár marasztaló, az ásotthalmi homok pedig örökre ott tartja az embert. Nincs erre jobb példa, mint az erdész, erdőmérnök anya, Polner Frigyesné Julika, és szintén erdőmérnök lánya, Bekőné Polner Katalin esete, akiket történetesen elvarázsolt az alföldi homok.
Pezsgő vízi élet, nyugodt bicikli utak, fürdők, páratlan növény- és állatvilág. A Szigetköz számos felfedezni valót rejteget. Induljunk akár kerékpárral, vagy kajakkal járjuk be a környéket, biztos, hogy maradandó emlékekkel távozunk.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
