Soprontól Bánfalváig

A soproni 1-es busz hegyi végállomásánál az erdő bekúszik a városba. Közel száz méterrel a belváros felett a Várisi-erdő lombsátra rejti a hegyoldalt, ahol a Soproni-hegység klimatikus gyógyhatását felismerve, az 1960-70-es években megépültek az első szállodák és a nagyhírű szívszanatórium. A környéket máig sok helyi és városba látogató felkeresi, hogy maga mögött hagyva a nyüzsgést, valamelyik ösvényen besétáljon az erdő mélyébe. A Ciklámen tanösvény a Várisi út buszfordulótól indul (GPS É 47.667298, K 16.578047), és 8600 méter hosszan, egészen Bánfalváig vezeti a kirándulni, túrázni vágyókat.

A Sopronhoz közeli erdőkben már a 19. század második felétől kijelöltek sétautakat, építettek kilátókat és alakítottak ki pihenőhelyeket. Az erdei turizmus virágzásának a második világháború vetett véget.

A Tanulmányi Erdőgazdaság megalapításától (1951) kezdve szerepet vállalt a közjóléti fejlesztések gondozásában, a Soproni Parkerdő „berendezése” 1971-ben vette kezdetét, amelynek fejlesztésén dr. Csapody István, dr. Juhász Miklós és dr. Mollay Jánosné Madas Gabriella dolgozott.

A számos forrásfoglalás, túraútvonal és erdei tornapálya mellett akkor készült el hazánk első tanösvénye, a Ciklámen. A Várisi út buszfordulójától induljunk északnyugatnak és kövessük a stilizált ciklámen jelzést. A Ciklámen tanösvény számos szakaszon együtt halad más jelzett útvonalakkal, amelyek segíthetnek a kirándulás tervezésében, például ha a városból gyalogszerrel a kék sáv jelzést követke értünk el a tanösvény kiindulópontjához. A tanösvény első szakasza a zöld kereszt mentén a Thirring útig tart, azt a Deák-kút völgyéhez érve keresztezi a zöld háromszöggel jelzett út, amely a Sörház-dombon (300 m) álló kilátót és a Károly-magaslatot (398 m) köti össze.

A Deák-kút völgyében alpesi látvány tárul a szemünk elé: az utat duglászfenyők szegélyezik, és az avarban már feltűnnek az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) szívalakú, márványozott levelei, júliustól szeptemberig pedig rózsaszínes-lilás bókoló virágai is. A Récényi úttal párhuzamosan, hegynek felfelé a jelzést követve elhaladunk egy régi gneisz bánya mellett, ahol bepillanthatunk a hegy gyomrába és megfigyelhetjük az alapkőzeten kialakult sekély, de a fák gyökerei által sűrűn átszőtt talajréteget, amelynek megóvása itt az egyik legfőbb feladat.

A kis csermely mentén elérjük a Deák-kutat, ahol tűzrakóhely és pihenő várja a kirándulókat. Az onnan felfelé vezető ösvényt jegenyefenyő-óriások vigyázzák, mintegy felügyelve a közeli erdőfoltot, ahol magról kelt utódaik sűrűje fogad.

Kelta ünnep Várhelyen

A Várhely a Soproni-hegység legmisztikusabb része. Az erdő lombsátra alatt 240 halomsír rejtőzik, amelyeknek feltárása 1887-ben kezdődött. A feltárt halomsír-rekonstrukció, a kelta ház, a földvár és környezete a Várhely-kilátóval, egész évben kiemelt kirándulóhely, nyár elején – idén június 27-én – pedig egész napos Kelta-ünnep színes forgataga emlékezik meg a letűnt korról. A Soproni-hegyvidéken több helyszín őrzi annak az emlékét, hogy az idegenek támadása elől a városlakók a hegyvidéki erdőkben kerestek tábor- és menedékhelyet, de a Várhely Hallstatt-kori sáncvára azt meséli, hogy évszázadokon keresztül jelentős számú lakosság élt a mai város felett.

A jelzést követve hamarosan erdei ciklámenben bővelkedő szárazabb erdőrészletekbe jutunk, majd egy közlekedési csomóponthoz érünk. A Károly-kilátó parkolójából több irányba indulhatunk: kitérővel felkereshetjük a Károly-magaslatot, ahol a Károly-kilátó, a Soproni-hegyvidék élő- és vadvilágát bemutató Kőhalmy Vadászati Múzeum és erdei büfé vár. A játszótér mellett pedig táblákon ismertetik a túránk során látható természeti értéket. Egy másik kitérővel a Kecske-patak völgyének forrásait kereshetjük fel, ahol még a nyári hőségben is kellemes a klíma. Előtte, ha úgy kívánjuk, a parkoló környékén elhelyezett padokon és esőbeállóban kényelmesen megtízóraizhatunk.

A tanösvényen maradva az Ágfalvi csata emlékmű mellett haladunk a Fáber-réti erdészház irányába. A sárga jelzésről több leágazó út is vezet a Fáber-rét felé is, amelyet a Ciklámen tanösvény déli oldalról elkerül.

Egy ilyen fontos elágazás a Hét-bükkfa, ahol északnak a Tacsi-árokba a Szalamandra-tó felé is vehetjük az irányt. A Hét-bükkfa eredeti évszázados facsokor „normafáinak” helyét és szellemét ma az 1970-ben ültetett fák őrzik a kirándulók számára. A Ciklámen tanösvény a Hét-bükkfától a kék jelzésen, a Tacsi-árok déli falának szintvonalai mentén kanyarog, egészen a Várhelyig. Ezen a szakaszon padok és esőbeállók nyújtanak pihenőhelyeket, valamint a Hármas-forrás, amelyhez megéri 20 méter mélybe ereszkedni a kiépített lépcsőkön. A Várhely-kilátótól a sárga háromszög, majd a sárga kör jelzés útvonalain vezet le a Ciklámen Sopron-Bánfalvára, a tanösvény végpontjához. Az utolsó szakasz meredélyén a Szent György-forrásnál pihenhetünk meg, de a Tacsi-árok égerlápos völgyében érdemes felkeresni a Szalamandra-tó környékét is. A Ciklámen tanösvényen 12 nagyméretű tájékoztató és számos ismeretterjesztő tábla mutatja be a Soproni-hegyvidék erdőállományait, növény- és állatvilágát, különlegességeit.

A tanösvény teljes hosszában védett területen, a Soproni Tájvédelmi Körzeten halad keresztül, és minden évszakban jól járható. Egy egész napos túra keretében, az időjárásnak megfelelően öltözve, kezünkben fényképezőgéppel, maradandó emlékeket gyűjthetünk.

A Ciklámen tanösvényről és a Soproni Parkerdő látnivalóiról a Tanulmányi Erdőgazdaság kiadványaiban olvashatunk, amelyek a helyi idegenforgalmi irodákban, hotelekben, a Károly-magaslati Látogatóközpontban és az interneten elektronikus formában is elérhetőek itt. Kellemes időtöltést és felüdülést kívánunk minden erdőjárónak!