Oldal 34/36
Életkorunk előrehaladtával mind gyakrabban taglóz le bennünket az idő rohanása. Talán ezért is keressük az egyáltalán nem, vagy alig változót. Szinte misztikusan vonz bennünket egy-egy famatuzsálem, melyeken alig látszik az idő múlása. De sajnos ezek száma is fogyatkozik, legutóbb a Mátrában pusztult el egy tölgyfaóriás.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Bózsó Gyula erdőmérnök képét mutatjuk be, aki szinte már munkaköri kötelességének érzi, hogy a csodálatos erdős vidéket bemutassa.
Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.
Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.
Zúg a szél, belekap a bakonyi fák csupasz lombkoronájába, a szürke törzsek élesen rajzolódnak ki a havas domboldalon. Alsóperén télen-nyáron 2-3 °C-kal hűvösebb a levegő. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal rendelkező Nádasdy család a táj szépsége és a vadbőség miatt épített itt vadászkúriát és alakított ki angolparkot.
Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje a kaszói erdő. E páratlan kiterjedésű és szépségű terület a KASZÓ Zrt. kezelésében áll, központja pedig Kaszópuszta, mely egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozottan védett természeti értékeket őrző Baláta-tavat, az erdő mélyén megbújó kisközséget a vadászházzal és az üdülővel.
Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.
A Bükk-fennsíkig felnyúló összefüggő erdőség különleges természeti szépségeket rejt. Magyarország egyik leghosszabb szurdokvölgye, rejtélyes kaptárkövek, cseppkőbarlang, ősemberleletek, gejzírszerűen feltörő forrás, romantikus erdei vasút csalogatja erre a tájra a természetszerető embereket.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Tamás Gábor matematika–kémia szakos tanár képét mutatjuk be. Ferences szerzetesként a természet mindig találkozást jelent számára a Teremtővel, és közösséget mindennel, ami ott körülveszi. A természetfotózás a digitális világ beköszöntével vált kedvenc időtöltésévé.
A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.
A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.
Nagystílű hajdanvolt estélyek és vadászatok elevenednek meg herceg Esterházy Antal elbeszéléseiből, aki most a fertődi kastély dísztermében idézi a családi legendáriumot. Őt magát hamar kiröpítette a nagyvilágba a történelem háborús forgószele, de ősei magyarországi birtokai számos vadászkaland és lovas esemény helyszínéül szolgáltak.
Még a tavalyinál is több tematikus sátorban mutatták be az állami erdőgazdaságok a hazai erdők varázslatos titkait és az erdészek sokrétű, értékteremtő tevékenységét a főváros szívében, majd néhány hétre rá a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében.
A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Maros Sándor, a Kanizsa TV nyugalmazott igazgatójának képét mutatjuk be. Általános iskolás korában fizika tanára segítségével sajátította el a képkészítés mágiáját. Már szinte felnőttként kanyarodott „vissza” az általa kifejezőbbnek hitt állóképek világába. Főleg madárfotókat készít.
Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.
Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.
Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
