Oldal 16/34
Hazánk erdőkben szegény tájáról indult, majd életének nagy részében erdőmérnökként szolgálta az Alföldet. Több szakmai állomás után a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. termelési vezérigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba. Koczka Zoltán igazi közösségi ember, jó kapcsolatteremtő, konfliktuskerülő, a békés megoldások híve. A szakmától ezután sem szakad el, de több időt szentelhet családjának és saját erdejének.
Körülbelül 12 éves lehettem, amikor édesanyám kis digitális fényképezőgépével nekiálltam kattintgatni. Érdeklődve, lelkesen, nyitott szemmel fotóztam, és az évek során autodidakta módon elsajátítottam a fényképezés rejtelmeit, kialakítottam saját stílusomat.
Hideg téli estén a kályhában lobogó tűzifa sajátos hangulatot varázsol. Hasonló érzetet kelt környezetünk összes fából készült tárgya; lábunkhoz simul a parketta, szívesen veszünk kézbe fa használati eszközöket, a fabútor pedig már látványában is gyönyörű.
Ha magunk elé képzelünk egy erdőt, sokunknak a lombokon átszűrődő napfény jut eszünkbe, a friss levegő, a madárcsicsergés. Körülöttünk sorakoznak a terebélyes koronájú, vastag törzsű lombos fák, és ebbe az idilli környezetbe nem is látjuk bele a kidőlt, korhadó, gombákkal borított törzseket, pedig azok is fontos részei az erdei életközösségnek.
Látásból ismeri Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének minden fáját. Nap mint nap a terepen dolgozik, szemrevételezi a faállományt. Megállapítja, hogy az erdőrészleteket milyen fafajok alkotják, milyen magasak a fák, mekkora a törzsátmérőjük, és ezeket az adatokat rögzíti is. A szakmája a hivatása, a hivatása pedig a hobbija. Somogyi Péter erdőtervező a Gemenc Zrt.-nél, és idén ő nyerte el az Év erdésze címet.
A mókusok különleges helyet foglalnak el sokunk szívében. A legtöbbünk arcára mosolyt csal, ha láthatjuk, amint akrobatikus mozdulatokkal haladnak a fák lombkoronájában, vagy a földön ugrándozva kutatnak élelem után.
Jimi Hendrix zabolátlan rockzenéje és a pásztorfurulya hangja két nagyon különböző világ, eddig egy embernek, Fehér Zsombornak jutott eszébe, hogy a két stílust eggyé komponálja. Zenekarával évekig csiszolta a speciális hangzást, a vad, lázadó rock és a végtelenül egyszerű, tiszta hang ötvözetét. Lehet, hogy eleinte csak kevesen hittek benne, de sikere immár lassan három évtizede tart.
A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.
Úgy tartja a mondás, a vadászaton ismerszik meg, ki milyen ember valójában. Ebből kiindulva indítottuk el Lesközelben rovatunkat, amelyben közismert személyek mesélnek a természethez, vadászathoz fűződő viszonyukról, élményeikről, életükben betöltött szerepéről. Közben személyiségjegyeik is felsejlenek, hiszen a vadászmagatartás sok mindent elárul, néha még a kimondatlan dolgokat is.
Bakonybélnek igen erőteljes kisugárzása van, amit az odalátogatók akaratlanul is megéreznek. A település a békesség, az elvonulás helyszíne, ahol több mint ezer éve áll a Szent Mauríciusz Monostor. Vezetője, Izsák atya Isten szavát követve szegődött szerzetesnek. A magány megismerésével kibontakozott természetszeretete, ami lelki békéjének megerősítését szolgálja.
A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.
A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.
Kevesen vannak közöttünk, akik átélték a történelem viharait, világégést vagy szabadságharcot és a rendszerváltást úgy, hogy mindeközben hűek maradtak elveikhez, céljaikhoz és nem utolsósorban hivatásukhoz.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1964-ben. A vállalatot azzal a céllal hozták létre, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével működjön.
Ritmusváltás zajlott a közelmúltban a Soproni Egyetemen: alapítványi intézményként működik tovább és a 21. század kihívásainak megfelelve a fenntarthatóságot tűzte zászlajára. Fábián Attila rektorral többek között a változásokról, a megújult oktatásról, a gyakorlatorientált képzésről, kutatásról, a hagyományokról és nemzetközi kapcsolatokról, de legfőképpen az erdőről beszélgettünk.
Szántódtól alig negyedóra autózásra, a Somogyi rengetegben bújik meg Alirét. A dombvidéki erdőktől ölelt völgyben meghúzódó elegáns kis vadászház neve a török hódoltság idejéből származik. Az Oszmán Birodalom hajdani jelenlétére a környék török eredetű földrajzi vagy helységnevei is emlékeztetnek.
Mi tagadás, meglepő találkozás volt: augusztus hevében, vásári sokadalomban állított meg egy adventi életkép. Jászol, kisded, Mária és József, köröttük pásztorok subában, cifraszűrben, lábuknál puli, kuvasz, komondor. A háromkirályok magyar szentjeink, kezükben történelmi attribútumaikkal. Magyar Betlehem? Az bizony. Készítője meg nemes egyszerűséggel a fűrészművész.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
