Az Északi-középhegység legkeletibb tájegységének különleges a hangulata. Hatalmas területeket uraló erdők, a völgyekre páratlan panorámát kínáló sziklakibúvások, a hegytetőkön elterülő középkori várak és várromok varázslatossá teszik a vidéket. Bármelyik turistajelzésen indulunk el, számos látnivaló mellett fogunk elhaladni.
Vadregényes vidék
A Zempléni-hegység erdőségeiben elsősorban a bükkösök és a gyertyánostölgyesek uralkodnak, de aki szemfüles, észrevehet az elmúlt évszázadokból ránk maradt igazi ritkaságokat is. Ilyen különlegesség az Újhuta községrésztől délre található Nagyduglaszos, ahol 40-50 méter magas duglászfenyők rejtőzködnek.
A hegyvidéken ugyanis a 16–17. században nem voltak földművelésre alkalmas területek, így az emberek számára az erdő és az állattartás adta a megélhetést. A falvak közelében legelőket hoztak létre, míg a felsőbb részeken kisebb-nagyobb erdőirtásokkal kaszálókat nyertek. Ezek a rétek a visszamaradó víz miatt gyakran elmocsarasodtak. Innen kapta a nevét a Mlaka-rét, hiszen a szláv „mlaka” szó pocsolyát jelent. Az István-kút környékén is kaszáló volt, azonban a megjelenő nyírfák miatt a terület mára inkább ligetes képet mutat.
A különleges tájkép változatos élővilágot is jelent. Több, magashegységben honos növényfaj csak itt él, a Magyarországon igazi ritkaságnak számító állatfajok közül pedig a szirti sas, az uráli bagoly és a hiúz is megtalálható a Zempléni-hegység erdeinek mélyén.
Ahová a szem ellát
A Zempléni-hegység turistaútjai számos természetes és mesterséges kilátóponthoz elvezetnek. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb a Kis-Milic csúcsán, az ÉSZAKERDŐ Zrt. által néhány éve megépített Károlyi-kilátó, ahonnan az egész tájegység elénk tárul.
A természetes kilátópontok a jégkorszakok idején alakultak ki, amikor a fagyponthoz közeli hőmérséklet folyamatos térfogatváltozásokat okozott, ráadásul a kőzetrepedésekbe beszivárgott víz megfagyott, ami a hatalmas kőtömbök egy részét felaprózta, meghagyva a hatalmas sziklafalakat.
A Zempléni-hegység nyugati vonulatain található a Sólyom-kő 22 méter magas, függőleges sziklafala. Csodálatos panoráma nyílik róla nyugat felé a Hernád völgyére, és tiszta időben a Bükk is látható.
A Mlaka-rétről érhetjük el a Sólyom-bércet, ahonnan délnyugat felé tekintve a Regéci várat is láthatjuk. A bérctől nem messze pedig a majdnem teljes körpanorámát nyújtó Kerek-kő sziklájára mászhatunk fel.
A Pengő-kő különleges alakzatát annak köszönheti, hogy a fagy az egykori hegycsúcsot minden oldaláról visszabontotta, és csak ez a kőbástya maradt meg. A jellegzetes sziklaalakzat ma már megbúvik az erdő fái között. A Rákóczi-kő nem nyújt kilátást, de annál érdekesebb történet fűződik hozzá. A legenda szerint a gyermekéveinek egy részét a Regéci várban töltő Rákóczi fejedelem egyetlen szökkenéssel ugratott rá lovával a mintegy 3 kilométerre levő várból. Ennek nyomát őrzi a kemény andezitben a patkónyom.
Történelmi családok, várak
A Zempléni-hegység tájképében fontos szerepet játszanak a hegytetőkön még ma is álló várak, amelyek többségét a tatárjárás után építették vagy erősítették meg a földbirtokosok. A csodálatos környezetben álló Füzéri vár viszont már a tatárjárást megelőzően is állt. Különleges vulkáni kúpon építették, a rajta magasodó hatalmas épületet a közelmúltban beválogatták Magyarország hét legszebb természeti értéke közé. Kevesen tudják, hogy Perényi Péter koronaőrnek köszönhetően a Szent Korona is vendégeskedett egy évig a vár palotájában.
A Regéci vár Cserehát felől már messziről látható. Nevét a szláv „szarv” szóból kapta, amely a várhegy jellegzetes alakjára utal: kiemelkedő csúcsait egy nyereg köti össze. A 17. században került a Rákóczi család birtokába. Apja halála után gyermekkorának első éveit itt töltötte II. Rákóczi Ferenc.
A Rákóczi-szabadságharcot megelőző években a Habsburgok seregei felrobbantották a várat, melyet csak a 19. században épített vissza az akkori birtokos Péchy család.
A sárospataki vár a Rákóczi-időkben vált híressé, amit még a 16. században építtetett a birtokában lévő Perényi család. Utánuk a birtok kézről kézre szállt, míg hozomány útján a Rákócziaké nem lett. Ők építették tovább, mígnem a Wesselényi- összeesküvés miatt a császári seregek megszállták. A Rákóczi-szabadságharc idején többször is gazdát cserélt a felkelők és a császári seregek között, és ennek igen nagy kárát látta.
Arborétumok Napja emlékmű
|
Az egykori pompáját visszanyert füzérradványi Károlyi-kastélypark déli kapuja előtt, a fenyves allé végében áll az Arborétumok Napja emlékmű. A díszes tetejű, tematikusan megfaragott oszlop elhelyezésének ötlete a park felújításakor fogalmazódott meg. Igazi különlegessége, hogy az erdőgazdaság lelkes önkéntesei saját kezük munkájával hozták létre, kifejezve ezzel erdész szakmájuk legmélyebb tiszteletét. Az Arborétumok Napját – az ÉSZARKEDŐ Zrt. kezdeményezésére – 2015 óta rendezik meg Magyarországon, minden év május 29-én.Bejárható Zemplén
A Zempléni-hegységet átszelő turistaútvonalak bejárása több napot is igénybe vesz. A legjelentősebb talán az Országos Kéktúra, amelynek egyik végpontja Hollóházán található. Nagy-Milicen, a Károlyi-kilátó mellett vezet Füzérre, majd Sátoraljaújhely szomszédságában nyugat felé veszi az irányt. Eszkála, a Kerek-kő, a Mlaka-rét, a Sólyom-bérc, a Nagy-Péter-mennykő, a Regéci vár és a Boldogkő vár mellett elhaladva hagyja el a Zempléni-hegységet.
A Rákóczi piros jelzés, a tájegység másik legfontosabb turistaútja Sárospatakról indul. Komlóskán, a Pusztavár közelében és Erdőhorvátin át vezet a Regéci várhoz, majd egy csodálatos erdei útszakasz mellett Telkibánya következik. Az útvonal a Hollóházi Porcelángyárat is érinti, majd a Füzéri várnál végződik.
Aki inkább a Zemplén központi részét választaná, annak Újhutáról érdemes indulnia, ahonnan a Gerendás-réten érheti el az Országos Kéktúrát. A Mlaka-rét felé érdemes kitérőt tenni a Kerek-kőhöz, az István-kúti nyírjeshez és a Sólyom-bérchez. A Mlaka-rétről a sárga jelzés vezet Középhutára, ahonnan a közút mentén juthatunk vissza Újhutára.
Pompás „jégbabák”Szemet gyönyörködtető és ritkán látható méretű képződmények jöttek létre a királykúti jegesbarlangban, ahol az idei tél időjárása különösen kedvezett a jégképződés folyamatának. A Magyarország egyetlen jegesbarlangja a Telkibányai Erdészet kezelésében, a Királyhegy északi lejtőjének lábánál fekszik, kb. 270 méter tengerszint feletti magasságban. Az intenzív jégképződés általában márciusban kezdődik és április elejéig, közepéig tart, amikor a külső levegő felmelegedése és az erős olvadás miatt a levegő relatív páratartalma 80-100% között ingadozik. A folyamat során a kicsapódó pára és a talajfelszínről beszivárgó, mennyezetről folyamatosan csepegő víz megfagy. A vágat mennyezetén melegebb a hőmérséklet, így a talajfelszínről beszivárgó víz ott még cseppfolyós halmazállapotú. A padlón viszont folyamatosan fagypont alatt marad a hőmérséklet.
A „jegesbarlang” elnevezés kicsit megtévesztő, ugyanis az évről évre megismétlődő jégképződés egy mesterségesen kialakított és bővített bányavágatban alakul ki, melynek keletkezését és korát pontosan nem ismerjük. Ez a fajta jegesedés – mely alapvetően más jellegű, mint ami például a dobsinai jegesbarlangban látható – ilyen alacsony tengerszint feletti magasságban nemcsak hazánkban, hanem Európában is egyedülálló. |
Üljünk kisvasútra!
A Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) vonatai tavasztól őszig közlekednek a Zemplén szívében fekvő Pálháza központjából a kőkapui üdülőövezeten át Rostalló végállomásig, ahonnan kiváló túrák tehetők a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részeire. A rostallói végállomáson a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) várja az erdei ismeretek iránt fogékony tanulókat.
A PÁEV Magyarország legrégebbi erdei vasútja, építését 1888-ban gróf Károlyi István kezdeményezte a környékbeli erdőségek faanyagának kitermeléséhez. Az első kiépített 7 kilométer hosszú pálya a pálházi fűrészüzemtől Kőkapuig vezetett. A vasút érdekessége a 700 mm-es nyomtávolsága volt, melyet csak 1947-ben, amikor az üzemet átvette az erdőgazdaság, átcserélték a „szokásos” 760 milliméteresre. A kőkapui alagutat 1903-ban építették, akkor a vonal 4 kilométerrel gyarapodott, az új végállomás Susulya lett. A Rostalló fölötti, azóta elbontott szakasz néhány emléke még ma is felfedezhető az erdőben.
A lovakat először 1902-ben, majd 1948-ban váltották fel a gőzmozdonyok. A menetrend szerinti személyforgalom 1958-ban indult meg. A vasút első személyszállító kocsijai igen tetszetős kivitelben, házilag készültek el, a zárt kocsi jelenleg a Nagybörzsönyi, míg a nyitott a Kemencei Erdei Múzeumvasúton közlekedik. A Hegyközi Kisvasút 1980-as felszámolása a PÁEV-et is kedvezőtlenül érintette, mivel megszűnt a személy- és teherforgalom csatlakozó vonala.
A PÁEV-nél ennek okán szintén üzemszünetet rendeltek el, ez azonban itt nem járt a vágányok felszedésével, így 1989-ben, immár kizárólag turisztikai céllal, lehetőség nyílt a vonatforgalom újraindítására. A kisvasút utasforgalma, a belföldi turizmus és a zempléni turisztikai kínálat bővülésével, az utóbbi években örvendetes növekedésnek indult. A 9 kilométeres vasútvonalon évente mintegy 50 ezren utaznak. Az erdőgazdaság a pálya és a járműállomány folyamatos karbantartásával, lehetőség szerinti fejlesztésével igyekszik minél jobban kiszolgálni a növekvő igényeket.
Pál János Viktor
ÉSZAKERDŐ Zrt.
