Oldal 14/33
Páros könyvajánlóval jelentkezünk, mégpedig okkal: a szerző két könyve ugyanis kiegészíti egymást. Egy érzékeny és a pillanatban rejtőző lényeget, állandóságot megmutatni képes természetfotós, valamint a gyerekkorától szenvedélyes túrázó különálló, ám összetartozó két kötetét ajánljunk.
Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.
A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.
Zemplén „ide biztosan visszatérek” érzése az erdővel keretezett magas kilátópontjainak, lélegzetelállító panorámáinak, kultúrtörténeti értékeinek és a mindezeket összekötő túraútvonalaknak köszönhető. Felfedezésre váró vadregényes csodahely, aminek leírására már-már keresni kell a megfelelő szavakat. Az ide látogatók egy szempillantás alatt szerelembe esnek Magyarország egyik legszebb tájegységével.
Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.
Kaán Károly-emlékérmes erdőmérnök, kiváló erdészeti növényvédelmi szakmérnök, szerető édesapa és nagypapa, melegszívű barát, tanító, akire mindig számíthatnak a kollégái és a családja.
Jelen sorok írója együtt gyerekeskedett Milánnal, amikor még a Balatontól délre fekvő Nagy-berek igazán vadregényes, már-már Tüskevárba illő vidék volt. Rengeteget jártuk ezt a területet, ahol – bár viszonylag kevesebb az erdő, de – sok a nádas, bozótos, vadrejtő sűrűség.
Ugye ismerik a játékot: „Mi lennél, ha…? Ha fa, ha virág, ha állat, ha víz, ha szín, ha dal…lennél”? Kárász Esztert biztosan a mesebeli Hétszínvirágnak képzelném, akinek minden varázsszirma más és más színű. Akit nem lehet egykönnyen bemutatni, mert annyiféle sorsot élt már.
A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.
Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.
Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.
Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.
A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.
Korán megismerte a szakmát, elvégezte a díszítővésnök iskolát, elleste az ötvösséget szüleitől, majd egy másik mesterembertől kitanulta a drágakőfoglalást is. A mai napig mindent a saját kezével készít Gyulai Gergely ékszerész-ötvösművész, aki zalaegerszegi műhelyében látott vendégül.
Zala és Veszprém megye találkozásánál, a Balaton nyugati szegletét körülölelő erdőkben gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete. A Balaton közelsége, a változatos természetföldrajzi adottságok és a történelem egyaránt hatnak az erdők szerepére, a gazdálkodás szépségeire és kihívásaira.
Kevesen dicsekedhetnek nemesi felmenőkkel, de annál többen mondhatják el magukról, hogy a falusi parasztság leszármazottai. A közelmúlt évszázadaiban éltek dédszüleink, ükszüleink, akik nehéz, kétkezi munkával keresték meg a család mindennapi kenyerét. A helyi körülményekhez igazodva, a hegyvidék embere az erdővel ápolt szoros kapcsolatot, benne talált munkát, megélhetést.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
