Oldal 19/19
Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő területek mind földrajzilag, mind termőhelyileg elkülönülő egysége a természeti és kulturális értékekben igen gazdag szatmár-beregi táj. A kerékpárral és autóval is jól bejárható vidék megannyi élményt kínál minden korosztály számára. A táj egyedülálló arculatát a Kárpátokból lezúduló Tisza és annak mellékfolyói alakították.
Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.
A 21. századi ember számára sokféle szolgáltatást nyújt az erdő. Ezek közül az egyik legfontosabb az erdei faanyag felhasználása. Az erdőben termett faanyag megújuló természeti erőforrás, ha azt tartamos erdőgazdálkodás útján nyerjük ki, azaz erdeinkkel úgy gazdálkodunk, hogy az erdőterület nagysága, a faanyag mennyisége nem csökken.
Azt mondják, a sár marasztaló, az ásotthalmi homok pedig örökre ott tartja az embert. Nincs erre jobb példa, mint az erdész, erdőmérnök anya, Polner Frigyesné Julika, és szintén erdőmérnök lánya, Bekőné Polner Katalin esete, akiket történetesen elvarázsolt az alföldi homok.
A gyerekekkel ellentétben a szülők egy része hosszúnak érzi az iskolai nyári szünetet. Hogy ne hagyják őket felügyelet nélkül, és minél több élményben lehessen részük, a családi nyaralások előtt, után lehetőségeiktől függően táborokba küldik csemetéiket. Általában a nagyszülők is örömmel veszik, hogy végre többet lehetnek az unokákkal, kényeztethetik őket, és végre van idő a közös sportolásra, strandolásra, és persze a kirándulásra.
Varázslatos helyre utaztunk a Vértes hegység északnyugati völgyében. Csodálatos erdei környezetben, a fővárostól alig 80 kilométerre, a Móri Borvidéken, Pusztavámon ősi fák közt bújik meg a Malomerdő Panzió. A Vérteserdő Zrt. kezelésében lévő egykori vadászkastély hangulatát őrző épület éttermében a házias ízek kedvelői és a reformkonyha hívei egyaránt maradandó gasztronómiai élményben részesülhetnek.
A Tolnai-hegyhát déli részén, az Apponyi grófok kedvelt kirándulóhelyén, Lengyel községtől egy kilométerre található Lengyel-Annafürdő. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Turisztikai és Természetismereti Központjában egyszerre tanulmányozhatjuk az erdei és vízi életközösségeket, megismerkedhetünk a zöld energiák működésével, és mindezt egy olyan völgyben, ahol a természet és a történelem szorosan összekapcsolódik.
A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő területek kevésbé ismert, vadregényes, különleges része a Kelet-Bakony, más néven Palotai-Bakony. Az erdő hármas – gazdálkodási, védelmi és közjóléti – rendeltetése itt sajátosan honvédelmi szereppel is kiegészül, mindegyik a fenntarthatóság jegyében.
Sétálunk a balzsamos levegőjű erdőben. Bármerre nézünk, pompáznak a színes virágok, nyüzsög az állatvilág. Néhányukat névről ismerjük, sokukat nem. Ilyenkor felmerül bennünk: Hogy hívják? Miért? Jó lenne többet is tudni róla… Ebből a gondolatmenetből indulnak ki dr. Nádai Magda Százszorszép című rendhagyó határozókönyvei.
Izzasztó kaptatók, szűk völgyek, zöld növényalagút, öles tölgyekkel és bükkökkel borított hegyoldalak, bámulatos kilátás az ormokról, vulkáni kúpok szegte láthatár. Kincses történelem, vadregényes jelen, azaz sokunk kedvenc hegysége a Börzsöny. A Kemence-patak völgyében húzódik Mátyás király oly sokat látogatott vadászterülete, mely a keresztségben a Királyháza nevet kapta, s ahol számos főúri méltóság megfordult.
Hol találhatók hazánk leghíresebb Atlasz-cédrusai, történelmi időkről tanúskodó hárs- és tölgyfái? A Gecsmáné-kert ma élő olajfái Jézus idejéből származnak vagy később ültették őket? Miért világhírűek a bükkábrányi ősfaleletek? Mi köze van egy dél-amerikai faanyagnak Brazíliához és a tojásfestéshez? Ezekre a különleges kérdésekre is választ kapunk, a Földünk kiemelkedően fontos növényeinek világát bemutató könyvújdonságban.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
