Kulcsosháztól kulcsosházig

A Magyar Zarándokút jele az Isten felé törekvést ábrázolja. A kettős kereszttel áthúzott nyíl nemcsak a tájékozódást segíti, hanem lelki iránymutató is. A Magyar Zarándokúton bárki, bármikor, bármeddig gyalogolhat vagy kerekezhet március végétől november közepéig.

A Bács-Kiskun megyei szakaszán zarándoklók a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. területein is haladhatnak, és kényelmes szállásra lelhetnek a Solti- és Császártöltési Kulcsosházakban.

A keresztény szellemiségű, Esztergomból Máriagyűdre vezető Magyar Zarándokút a barátság, békesség, szeretet, elmélyülés és megnyugvás útja. Segít a testi, szellemi és lelki megújulásban. Végigjárása nehéz feladat és időnként nagy toleranciára van szükség hozzá. Az útvonal jellemzően turistaösvényeken és földutakon, helyenként aszfaltúton vezet a felfestett (sárga nyíl a kettős kereszttel) jelek alapján.

A Magyar zarándokút 9-es számú szakasza (Dunavecse–Apostag) érinti Solt városát. A honfoglalás idején Solt területét Árpád fejedelem foglalta el, halála után fiának, Zsoltnak, a település névadójának a szálláshelye volt. Kiemelkedő jelentőségű természeti érték a várostól keletre fekvő 3905 hektáros szikes tóláncolat. Solt egyik látnivalója a Meleg-hegyi Pincefalu, több mint 600 pincével. A népi műemlékké nyilvánított Pincemúzeumban szőlészeti és borászati eszközöket mutatnak be. A pincék közötti kopárságon épült a zarándok kilátó torony. Solt-Révbérpusztán magyar őshonos állatokat tartanak és lovasközpont működik. A település legszebb műemlék jellegű épületeinek egyike, az 1826-ban épült késő klasszicista stílusú Vécsey-kastély ma a városi könyvtárnak ad otthont.

A zarándokút 12-es alternatív szakasza (Kalocsa–Dusnok) Császártöltésen is áthalad. Homokmégy és Hajós között a megszokott alföldi táj várja a vándorokat. Kis csatornákkal, vízfolyásokkal szabdalt szántóföldek között jutunk el a Duna-völgyi főcsatornához, az Őrjeghez, a Vörös mocsárhoz, majd Császártöltésen keresztül a Hajósi pincékhez.

Császártöltést 1743-ban alapította Patachich Gábor kalocsai érsek. A településen sokan termesztenek szőlőt, készítenek bort, közel annyi – körülbelül 1000 – a borpince, mint a lakóház. Természeti értéke a Vörös-mocsár, tanösvényén a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit és a löszpartok madárvilágát ismerhetik meg a látogatók.

A falu településszerkezetének különlegességei az árterület szélén lévő löszpartba fúrt, présházas pinceutcák. A Sváb Tájházban helytörténeti és néprajzi kiállítást rendeztek be.