Oldal 17/20
Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.
A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.
Már a hegy déli lábánál festői látványt nyújt a fölém magasodó Vértes. Ősi sóhaj száll alá a hegytetőről letűnt korok titkait sugallva. Aki itt éli le életét, tudja, mit mesél az erdő és tiszteletben tartja óhaját, de a vendég idegen marad, s csak hűsítő szellőt érez bőrén. A Právetz dinasztia tagjai értik e bizalmas nyelvet, ugyanis több mint 140 éve őrzik, tisztelik és védik a Vértes élővilágát.
„Hogy mit jelent a ballagás a selmeci diáknak, azt – úgy vélem – csak ennek az alma maternek fia tudja megérteni. Nincs mit szégyenkeznünk azon, hogy még a vén professzoroknak is könnybe lábad a szemük, amikor látják a zöldszalagos menetet.” – írta Roth Gyula professzor 1943-ban a Bástyánk című főiskolai lapban.
Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.
A két világháború között többnyire nagybirtokosok, így az Apponyi grófok és az Esterházy hercegek művelték a jelenleg a Hőgyészi Erdészet kezelésében álló erdőterületeket. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nek napjainkban is ezek a legjobb termőhelyi adottságokkal rendelkező erdőségei.
Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.
A Verőcétől Püspökhatvanig és Vácrátótig húzódó, közben a Naszály-hegyet is magában foglaló erdőtömbök gazdája az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete. A váci központtal működő erdészet mintegy 7000 hektár állami erdőt kezel
A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.
Hrivnák Tünde ruháiban hagyományaink tükröződnek vissza, a díszítő népi hímzések tökéletesen illeszkednek az elegáns szabásvonalakhoz. A divattervező régi magyar értékekből teremt újat a legelismertebb népművészek közreműködésével. Munkáit letisztult anyaghasználat és színösszetétel jellemzi, a tökéletesség, a hit és a tisztelet benne van minden öltésben.
A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.
Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).
Magyarország földrajzi középpontjának, Pusztavacsnak közvetlen környékén 10 ezer hektárnál is nagyobb összefüggő erdőtömb terül el. De ez korántsem volt mindig így. A hajdani vacsi puszta erdősültsége jóval alacsonyabb volt, az utolsó két évszázadban azonban jelentősen átalakult a táj. Írásunkban e látnivalókban bővelkedő, a turisták által mégis kevéssé látogatott országrészt mutatjuk be.
A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.
Ha a szülők a szeretet útját járják, és megismertetik csemetéikkel a bennünket körülölelő világ szépségeit, nagy valószínűséggel teljes értékű, természetet tisztelő, szeretetteljes embereket nevelnek. A szülői példamutatás a pályaválasztásban is döntő lehet. Az egri Ősz családban mindkét fiú erdőtervező édesapjuk nyomdokába lépett.
Az ártéri erdő szívében élt évtizedeken keresztül. Babos Imre erdészként pákász is volt. Halászott, erdőt nevelt, járta és óvta a területét, ha kellett gyalog, gépkocsival vagy ladikon. Ismerték a szarvasok, szomszédai voltak a vaddisznók, a rétisasok pedig barátként üdvözölték.
Tóth Péter csöndes, akár az erdő, amelyben élete nagyobbik részét tölti. Tíz éve már, hogy az erdőben, gyönyörű környezetben, Zalaszántón a Paperdei Erdészházban lakik, és 24 órás erdészként él. A legutóbbi megmérettetésen ő bizonyult a szakma legjobbjának, s 2018-ban elnyerte az Év erdésze díjat.
Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
