Adrenalinlöketként hatott rá, amikor vadászatok alkalmával szinte némán járták az erdőt, és beleolvadva a környezetbe, izgatottan figyelték, vajon melyik erdőlakó bukkan fel. Akkoriban támadt az a gondolata, hogy megörökítse és mások számára is megmutassa a ritkán látható pillanatokat. Pár éve megvalósította régi álmát, vásárolt egy komoly fényképezőgépet.
Fényképezésnél a fő motivációja, hogy saját szemszögéből mutassa meg a világnak a természet szépségeit. Úgy véli, hogy az igazán egyedi dolgok a részletekben rejlenek.
„Nagyon sokáig reménykedtem, hogy sikerül ezt a rókafamíliát megörökítenem. Több napon keresztül visszatértem a lakhelyükhöz, hogy lencsevégre kaphassam őket. Pontosan tudtam, hogy hol bújnak meg, de ha ott voltam, a félős rókafik sose jöttek elő játszadozni a kotorékból. A családom tagjai napjában többször is látták őket kint viháncolni, de én mindig csak a csillogó szempárokat láttam a lyuk mélyén. Nem adtam fel, tudtam, hogy eljön a pillanat, mikor találkozom velük, és lesz róluk fotóm, csak azt nem tudtam, hogy mikor és hogyan.
Egyik nap hamarabb indultam a munkába, megtettem ugyanazt a megszokott rókalak-látogatókört, és végre megtört a jég! Ott voltak!
Szinte el sem hittem. Ilyen helyzetekben izgulni kezdek, mert annyira boldog vagyok, hogy végre megint megörökíthetek egy kis töredéket a természet csodáiból. Amikor cserkelni megyek az erdőbe, minden egyes másodperc számít az állatok fotózásánál, egyszerűen nincs idő szöszmötölni a képek visszanézésével. Így többször is meglepetésként ért a végeredmény, hogy milyen különleges, ritka látványt kaptam lencsevégre. Ezen a képen is a kivételes pillanatok egyikét sikerült megörökítenem, amiért nagyon hálás vagyok. Bízom benne, hogy még sok-sok ilyen csodában lesz részem.”
