Oldal 48/77
Az állami erdőgazdaságok egy része még mindig viseli nevében az erdő- és fafeldolgozó gazdaság (efag) rövidítését. Ennek története 1970-ig nyúlik vissza. Akkor alakultak meg a ma is ismert, a csemetetermesztéstől, erdősítéstől kezdődően a fakitermelésen át a fafeldolgozásig mindent egy vállalaton belül végző gazdasági egységek.
Az erdő, a madarak és a fák hónapjában erdőjárásra buzdítunk mindenkit. Kiszabadulva a mindennapokból, a város szorításából, a fák közt a béke, a bájos madárdal, a zöldellő fű, a rügyekből kandikáló levelek, korai virágok és köztük mosolygó, zamatos kincsek várnak ránk.
A 756 méter magas Pilis-tetőn az 1980-as években katonai bázis működött, romjai a mai napig megtalálhatók a kilátó környékén. Nem véletlenül esett a katonai vezetés választása erre a hegytetőre. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontjáról ugyanis egyedülálló kilátás nyílik a közlekedés szempontjából fontos szerepet betöltő Vörösvári-medencére. Jó időben a Perbál feletti Meszes-tetőt, a Hármashatár-hegyet és természetesen Dobogókő erdős ormai is tisztán kivehetők.
A közelmúltban több örömteli esemény is történt a csákberényi Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumban. A tárgyi emlékek gyűjtése és bemutatása mellett mindig is kiemelt célunknak tekintettük az erdész és vadász hivatások szellemi örökségének ápolását. Ennek fontos fejezeteként jelent meg a Vértesi Erdő Zrt. saját kiadásában Merán Fülöp „Vadászparadicsom a Vértesben” című válogatáskötete.
Nyugalom, béke és harmónia, varázslatos zalai táj – ez fogad bennünket, bármelyik évszakban is látogatunk el a Nagykapornak határában húzódó Remetekertbe. A kertnek vallási, történelmi és turisztikai vonatkozásai is vannak, ezért bármilyen okból indulunk útnak, biztosan célba érünk.
A Cserhát vagy a Karancs-Medves vidéke nem a legelrejtettebb tájunk, mégsem ismerik olyan sokan, mint a Börzsöny erdőrengetegeit. Pedig ezen a vidéken is gyönyörű erdők várnak ránk, és köztük természeti, néprajzi és történelmi kincsek egyaránt megbújnak.
Amikor a fuvolista elindul az erdőbe, hogy kifújja magát, nem visz hangszert. Csak sétál, szusszan a jó levegőn és élvezi a csendet. Ezt Szolnoki Pétertől tudom, aki azt mondja, őt énekesnek tartják, de valójában hangszeres zenész. Húsz éve a Bon-Bon zenekarban, és előtte, mellette számos más formációban. Akinek pedig rajzfilmekből ismerős a hangja, az se téved nagyot, hiszen az ének mellett régóta szinkronizál is.
A madárvilág fajainak mindössze mintegy másfél százalékát alkotják a baglyok, mégis velük kapcsolatos a tollasokhoz kötődő különféle babonák, téveszmék legtöbbje. Mára szerencsére az emberek többsége nem hisz ezekben, így nem pusztítja a baglyokat, mégis sok veszély leselkedik az éjszakai tollas ragadozókra. Megőrzésükben, állományuk gyarapításában az erdészeknek is kulcsfontosságú szerep jut.
Nem kell manapság már erdőt-mezőt járnia annak, aki rókát szeretne látni, hiszen egyre gyakrabban jelennek meg a nagyvárosi parkokban, belső kerületek zöldövezeteiben is. Újkori térhódításuk azonban nemcsak az ember számlájára írható – más tényezők is közrejátszanak benne.
Azt mondanám, maga a harmónia: szép nő, szép hangon, szép dalokat énekel. Ám Lovász Irén ennél sokkal árnyaltabb jelenség. Egyetemi oktató, a magyar népi szakralitás nemzetközi hírű kutatója. Olyan tudós, akinek elméleti ismereteit átszövi a hétköznapi élet megannyi tapasztalata. Közösségteremtő, alkotó ember, mindemellett három felnőtt gyermek édesanyja. Életében az erdőnek kitüntetett szerep jutott.
Az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében már 21. alkalommal választották meg Az év fáját, hogy a szokásosnál nagyobb figyelmet szentelve neki, jobban megismertessék a nagyközönséggel. A három jelölt közül a mezei szil végzett az élen. A több mint 1500 internetes szavazattal a fehér nyárat és a virágos kőrist utasította maga mögé.
A Somogy és Baranya határán elterülő vadregényes Zselic Magyarország kevésbé ismert szépsége. A zselici rengeteg sok titkot őriz, sejtelmes világ, ahol betyárok rejteztek, márcfőzők készítették a mézsört, s a sűrűben kanászok váltották az erdei munkásokat. A csillagok ezen a környéken ragyognak a legfényesebben, a Tejút innen látható a legtisztábban.
Január 1-jétől több ponton változott a vadászati törvény, amely négy ütemben módosul. Minden passzusa 2017 márciusától lesz hatályos, és teremt majd új alapokat a hazai vadgazdálkodásnak a következő évtizedekre. A széles körű egyeztetést követően, döntő parlamenti többséggel elfogadott törvény az 1996 óta eltelt időszak tapasztalataira építve igyekszik választ adni a 21. század kihívásaira.
Okleveles erdőmérnökként közlekedésépítő szakmérnöki és mérnök-közgazdász végzettséget is szerzett. Születése óta Borsod-Abaúj- Zemplén megyében él. Azt mondja, számára olyan az andókúti bükkös, akár egy templom. Bak Juliannával, az ÉSZAKERDŐ Zrt. közgazdasági vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Fajra jellemző tulajdonságain, minőségén kívül a döntés utáni darabolása is nagyban meghatározza, hogy mi készülhet majd a kivágott fából. A hossztoló erdész döntésén, munkáján is múlik, hogy milyen értékű választék kerül ki az erdőből, ami befolyásolja a gazdálkodás jövedelmezőségét.
Magyarország egyik legszebb, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag térségében várja látogatóit a Bakonyerdő Zrt. Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolája. Évenként közel 2500 gyermeket fogad, és ezzel a környezeti nevelés egyik legfontosabb helyszíne hazánkban.
A magyar erdészet, az erdészeti műszaki-gazdasági értelmiség legrégibb társadalmi szervezete az Országos Erdészeti Egyesület. Mintegy háromezer fős tagsága nagyobb részben erdészekből, erdőmérnökökből, továbbá faipari, vadászati, természetvédelmi és más műszaki-gazdasági szakemberekből, valamint az erdészet ügyével rokonszenvezőkből áll.
Nincs is jobb, mint kiszakadni a munkanapok rohanásából, eltávolodni a város zajától. Az erdőkben töltött percek javítják a kedélyállapotot, a természet mindenkire jótékony hatást gyakorol. Az erdeink olykor annyira közeliek, hogy sokan minden felkészülés nélkül indulnak a „kis erdei kiruccanásra”. Ez igen nagy könnyelműség, hiszen bárhol is legyünk, egy gondatlanul megválasztott kitérő, a nem megfelelő lábbeli, vagy akár egy apró darázscsípés súlyos következményekkel járhat.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
