Oldal 35/79
Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.
Szalóki Ági a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat visszatérő vendége. Dalain átüt a szüntelen keresés, kísérletezés: a stílusok, műfajok játékos kóstolgatása ürügyén önmaga faggatása. Vallja, ha az ember belegabalyodik saját természetébe, segít a belső összhangot újrateremteni a minket körülvevő „nagy természet”.
A Mátra nyugati kapujában, Tartól 5 kilométerre az erdő mélyén bújik meg a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola. Messze a város zajától és a hétköznapok rohanásától egész évben várja az iskolásokat, és a nyugodt, csendes környezetre vágyó érdeklődőket.
Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.
Az egységes megjelenés, mint az egyenruha viselése erősíti a csoportszellemet, a belső összetartást és az önfegyelmet. A legismertebb egyenruha a katonai uniformis, de az állam egyéb hatalmi egységeinek tagjai (rendőrök, vasutasok, tengerészek, légitársaságok) is azt viselnek, rendszerint kék alapszínben.
Lágy vonalvezetésűek, mintákkal tarkítottak s kacskaringósak, éppúgy, ahogyan a fák ágai – jellemezte az általa készített ékszereket Eördögh Katalin ötvösmester. Az ősi, ám mostanra egyre kevesebbek által ismert foglalkozás képviselője szenvedélyes vadász, amit a műhelyéből kikerült darabok is bizonyítanak.
Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.
Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.
2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.
Tavaly 27 vallási vonatkozású erdei emlékhely és annak környezete újulhatott meg a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken. Az egyes helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó információk online böngészhetők, de a téma iránti fokozott érdeklődésre való tekintettel a tartalom zsebfüzet formájában is megjelent.
A Mecsek-hegység északi völgyében fekvő Orfű és a hozzá kapcsolódó kis falvak, tavak valódi kincseket rejtenek. A gazdag természeti környezet, a folyamatosan bővülő szolgáltatások, a sport- és rekreációs lehetőségek, valamint a kulturális értékek elkényeztetik a kikapcsolódni és üdülni vágyó látogatókat.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.
A VADEX Mezőföldi Zrt. a közép-dunántúli régió erdő- és vadgazdálkodója. A társaság a többi állami erdőgazdaságétól számos tekintetben eltérő, egymást kiválóan kiegészítő tevékenységi körei kiegyensúlyozott gazdálkodást tesznek lehetővé, melyben fontos szerepet tölt be a vadhús felvásárlása, feldolgozása és értékesítése is.
Igencsak szűkös azon színészeink sora, akikhez bármelyikünk gondolkodás nélkül tud valamilyen szerepet társítani. Közöttük pedig még kevesebben vannak, akik pályájuk kezdete óta kizárólag az általuk vallott értékekkel összeegyeztethető munkákat vállalják el. Eperjes Károly a színpadon s azon kívül is erős karakter.
A Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán húzódik a Zselic. Tengerszint feletti magassága jellemzően 200-250 méter, számos forrása és patakja van. Hazánk eme földrajzi tája és a tőle elválaszthatatlan gazdálkodás szorosan összefügg történelmi viharainkkal. Hogy megértsük nyelvét, üzenetét és az ott élő emberek életét, visszatekintéssel kell kezdenünk bemutatását.
A rétisas Európa egyik legnagyobb ragadozó madara, nála csak a nagytestű keselyűk termetesebbek. Szerencsére az utóbbi időkben egyre gyakrabban láthatjuk, különösen ártéri erdeink környékén, köszönhetően a természetközeli erdőgazdálkodásnak is.
Miután a beiratkozott hallgatók túljutottak a balekhét meglepetésein és megpróbáltatásain, a Firmák segítségével bepillantást nyertek a selmeci diákhagyományokba, megkezdődik számukra a tanrendi oktatás. Ezzel párhuzamosan azonban 6-8 héten keresztül folytatódik a balekoktatás is, mert van még mit tanulnia a leendő baleknak! A selmeci hagyományokat bemutató sorozatunk 5. részében ezt foglaljuk össze.
A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
