EZÚTTAL A CSER AZ ÁLDOZAT
Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.
Archívum
Oldal 33/77
SZEMEK A MAGASBÓL – AVAGY MI FÁN TEREM A DIGITÁLIS ERDŐTÉRKÉPEZÉS?
Egy személyes emlék: negyven éve, friss rádiósként légi térképezőkkel készítettem riportot. Mikor elindultam felkeresni mai utódaikat, még nem sejtettem, hogy az a szerencse ér: korszakos újdonságról adhatok hírt. Magyar szakemberek kutatásaiból és gyakorlati munkájából egyedülálló módszer született a hazai erdők digitális légi feltérképezésére.
KASZÓ TITOKZATOS ÍZEI
A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.
AZ ARBORÉTUM A MÁSODIK OTTHONA
Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.
A SOPRONI KÁROLY-KILÁTÓ
Ha a soproni táj egy ékszerdoboz, abban a kilátók a legszebb csiszolt gyémántok. Többet jelentenek az emberi kéz által létrehozott építményeknél. Őrei a hűség városának. Az elemekkel dacolva föltárják a természetkedvelő ember előtt a magaslatok és mélységek titkait, összekapcsolják a közelt a távollal, a múltat a jelennel.
VADÁSZ- ÉS GASZTROTURIZMUS A NAGYKUNSÁGON
A karcagi határ délkeleti részén domborodó halom a török, tatár hadjárások idején a mocsarak övezte dombon lévő, menedékül szolgáló helyről, a karcagi „apák váráról” kapta a nevét.
CSÓKA GYÖRGY: VEGYTISZTA HORROR
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében egy igazi csodabogarat, Csóka György erdőmérnököt mutatjuk be, aki entomológus és emellett mániákus rovarfotós.
ÉLMÉNYEK NYOMÁBAN AZ AGGTELEKI-KARSZTON
Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az észak-magyarországi régió az erdei élmények nagyhatalma, és e csodálatos erdős vidék legszebb és egyben legkülönlegesebb ékköve az Aggteleki-karszt. A hegytetőket uraló szédítő panorámák, a szemet gyönyörködtető erdők, az egyedi barlangritkaságok mellett az épített történelmi örökségek tárháza is ez a zöld birodalom.
KÖZÖS ÉRTÉK, KÖZÖS FELELŐSSÉG
Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.
A GEMENCI SZTÁRPÁR
Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.
KÓSZAPOCOK, AZ ISMERETLEN ISMERŐS
Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.
SZALÓKI ÁGI: A BELSŐ CSEND HANGJAI
Szalóki Ági a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat visszatérő vendége. Dalain átüt a szüntelen keresés, kísérletezés: a stílusok, műfajok játékos kóstolgatása ürügyén önmaga faggatása. Vallja, ha az ember belegabalyodik saját természetébe, segít a belső összhangot újrateremteni a minket körülvevő „nagy természet”.
FENYVESPUSZTA: NEM CSAK GYEREKEKET VÁRUNK
A Mátra nyugati kapujában, Tartól 5 kilométerre az erdő mélyén bújik meg a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola. Messze a város zajától és a hétköznapok rohanásától egész évben várja az iskolásokat, és a nyugodt, csendes környezetre vágyó érdeklődőket.
IPARI FA–TŰZIFA–HOLTFA
Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.
AZ ÖSSZETARTOZÁS JELE: SELMECI EGYENRUHÁK
Az egységes megjelenés, mint az egyenruha viselése erősíti a csoportszellemet, a belső összetartást és az önfegyelmet. A legismertebb egyenruha a katonai uniformis, de az állam egyéb hatalmi egységeinek tagjai (rendőrök, vasutasok, tengerészek, légitársaságok) is azt viselnek, rendszerint kék alapszínben.
ÖRÖK EMLÉKEK, ÉLETRE SZÓLÓ ÉKSZEREK
Lágy vonalvezetésűek, mintákkal tarkítottak s kacskaringósak, éppúgy, ahogyan a fák ágai – jellemezte az általa készített ékszereket Eördögh Katalin ötvösmester. Az ősi, ám mostanra egyre kevesebbek által ismert foglalkozás képviselője szenvedélyes vadász, amit a műhelyéből kikerült darabok is bizonyítanak.
KALANDOS ÉLETÚT AZ ERDŐ VARÁZSÁBAN
Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.
A VENDVIDÉK KINCSEI: TÖKMAGOLAJ, HAJDINA ÉS KÖLES
Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.
