Oldal 33/79
Ha a szülők a szeretet útját járják, és megismertetik csemetéikkel a bennünket körülölelő világ szépségeit, nagy valószínűséggel teljes értékű, természetet tisztelő, szeretetteljes embereket nevelnek. A szülői példamutatás a pályaválasztásban is döntő lehet. Az egri Ősz családban mindkét fiú erdőtervező édesapjuk nyomdokába lépett.
Ahogyan már a régi rómaiak is megállapították: minden könyvnek megvan a maga sorsa, és története. A mi kiadványunk története onnan indult, hogy pár évvel ezelőtt megajándékoztak A gemenci ízek című igényes szakácskönyvvel. Akkor befészkelte magát a gondolat a fejembe, hogy milyen jó lenne, ha a KAEG Zrt.-nek is lenne valami hasonló reprezentációs célokra alkalmas, szépséges kiadványa.
Az ártéri erdő szívében élt évtizedeken keresztül. Babos Imre erdészként pákász is volt. Halászott, erdőt nevelt, járta és óvta a területét, ha kellett gyalog, gépkocsival vagy ladikon. Ismerték a szarvasok, szomszédai voltak a vaddisznók, a rétisasok pedig barátként üdvözölték.
Tóth Péter csöndes, akár az erdő, amelyben élete nagyobbik részét tölti. Tíz éve már, hogy az erdőben, gyönyörű környezetben, Zalaszántón a Paperdei Erdészházban lakik, és 24 órás erdészként él. A legutóbbi megmérettetésen ő bizonyult a szakma legjobbjának, s 2018-ban elnyerte az Év erdésze díjat.
Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.
A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.
A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.
Varga György a Magyar Távirati Iroda fotóriportere, Vas, Somogy és Zala megyéből küldi a hírképeket. A fényképezés szeretetét lelkes amatőr fotós édesapjától örökölte. Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunkban egy sejtelmes drónfotóját mutatjuk be.
Kíváncsian vártam ezt a találkozót Csordás Miklóssal, mivel tudtam, hogy különleges kapcsolat fűzi a fához – például gerendákat, szarufákat ment ki régi épületekből, hogy azok karakteres bútorokban, lakberendezési tárgyakban, padló- és falburkolatokban újjászületve élhessenek tovább. Merész összeállításokat, rusztikus finomságot és elhivatott bábáskodást tapasztalok minden szegletben és gesztusban.
Ahogyan sorozatunk korábbi részében már említettük, a selmeci diákhagyományok részben az úgynevezett régi céhes hagyományokból eredeztethetők. A céhek rendszeresen tartottak mulatós esteket, amelyek általában nagy lakomával kezdődtek. A szűkös anyagiakkal rendelkező diákok ez utóbbiból csak az italozás szokását tartották meg, s legföljebb pogácsát vagy hagymás zsíroskenyeret fogyasztottak.
Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.
Lapunk tavalyi 2. számának Zarándokúton rovatában az 1000 éves Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó Millenniumi emlékművet, a ma is a rend temetkezési helyéül szolgáló Boldogasszony-kápolnát, valamint a parkerdő legmagasabb pontján emelt Boldog Mór-kilátót mutattuk be. Most a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő parkerdő másik büszkeségét, a pannonhalmi Lombkorona tanösvényt mutatjuk be.
Az erdők és Sopron. Elválaszthatatlanok, összetartoznak, mint „évszázados barátok”. Ezt a kapcsolatot a város történelme és a kedvező földrajzi elhelyezkedés kovácsolta össze. A különleges kötődésről számos írás, tanulmány, könyv született; egyik ilyen Nagy Csaba erdőmérnök-természetfotós képeskönyve, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kiadásában.
Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.
Szentendre és Pomáz közigazgatási területének határán fekszik a Visegrádi-hegység délkeleti végvárának is tekinthető Kő-hegy. Az említett települések felől közelítve valóban látványos sziklaletörések hívják magukra figyelmünket, és a hegy lapos fennsíkján áll a Kőhegyi Menedékház.
A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részének szereplője pályafutását egy amatőr fotóstanfolyamon kezdte, azóta autodidakta módon tökéletesíti tudását. A telihold fényénél megörökített lecsapó villám saját megítélése szerint is az egyik legkülönlegesebb hangulatú fotója erről a természeti jelenségről.
Az alsóörsi kikötőben pihenő hajók felé sétálva egy molinó tűnik fel, rajta a nemzeti lobogót égnek emelő Berecz Zsombor fotója, s egy hatalmas „gratulálunk” felirat. Mindez nemcsak az ő, hanem egyszersmind a hazai vitorlássport történelmének eddigi legnagyobb sikere előtti tisztelgés is: a sportoló ugyanis az első magyar, aki olimpiai hajóosztályban – finn dingiben – nyert világbajnoki címet.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
