A Bakony-hegység és a Kisalföld találkozásánál, az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Pápa–Devecseri síkon terül el Veszprém megye második legnépesebb települése, Pápa. A várossal kapcsolatban gyakran említik a soktornyú jelzőt, hisz bármely irányból közelítünk, először templomtornyait látjuk meg. Pápa a 19. század közepétől országos hírű iskolaváros, itt tanult egykor Petőfi Sándor, Jókai Mór és Deák Ferenc is. Nevezetessége a Kluge család néhai műhelyéből kialakított Kékfestő Múzeum is, mely hitelesen mutatja be a híres mesterséget.
Halvány sáfrányA kupi erdő egy országos jelentőségű növényritkaságot is rejt: a halvány sáfrányt. A kora tavasszal nyíló, hatszirmú, lilás színű, apró virágot hozó növény a kárpáti és a fehér sáfrány hibridje. Az 1950-es évekig kárpáti sáfránynak hitték, mígnem Tallós Pál erdőmérnök a piacon találkozott néhány Kup környéki asszonnyal, akik ezt a virágot árulták. Neki köszönhetjük a kupi erdőben, a Körös-patak menti gyertyános-tölgyesekben élő, több száz tőből álló állomány fölfedezését.
|
Tanulni az erdőben
2001 óta Pápán működik a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. központja. Vállalatunknak fontos a várossal való együttműködés, melynek keretében 2015-ben faszerkezetű kilátót és pihenőhelyet építettünk az „Öreghegyen” található szabadidőközpontban, a Külső Várkertben pedig hosszú távú faállomány-felújítási munkákat végzünk.
amely 2004-től szakvezetéssel, jól felszerelt tanteremmel, játszótérrel és sportpályával várja a csoportokat egynapos foglalkozás keretében. Az erdei iskolától induló, két útvonalból álló Tallós Pál Tanösvény táblái a Bakonyalja növény- és állatvilágával, az erdészeti, erdővédelmi munkákkal ismertetik meg az érdeklődőket. 
A forrás medencéjét a Bakonyerdő Zrt. építette ki, mellette pihenőhelyet is kialakítottunk. Pápai Erdészetünk évente két alkalommal természetismereti versenyt rendez a környékbeli iskolákból érkező csoportoknak. Ősszel a kupi erdő ad otthont a Tallós Pálról elnevezett megmérettetésnek, tavasszal pedig a Fekete István versenyre kerül sor a magyarpolányi erdőn. A névadók életének és munkásságának megismertetésén túl célunk az egészséges életmód népszerűsítése, a természetismereti, biológiai, és földrajzi ismeretek bővítése, a gyerekek által tanultak fölelevenítése és felmérése a gyakorlatban, játékos verseny formájában.
Dobától a Somlóig
Kuptól délnyugatra, Dobán találjuk a vidék egyik legkiemelkedőbb mű- emlékét, az Erdődy-kastélyt. Egyedülálló szépségű parkja az angolkertek nemzetközi nyilvántartásában is szerepel. Az 1836-ban épült klasszicista kastély parkját a meglévő tölgyes erdőből alakították ki.
A parkba különféle értékes egzótát, egyebek között tulipánfát, szeldelt levelű bükköt és babérlevelű tölgyet is telepítettek, a Hajagos-patak mentén pedig négy halastavat alakítottak ki. A 90 hektáros park az ezredfordulóra elvesz- tette jellegét és szerepét, rekonstrukciója a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és a Bakonyerdő Zrt. együttműködésével valósult meg.
Legendás borok
|
A Somló a legkisebb kiterjedésű történelmi borvidékünk, mely kiváló minőségű fehér borával szerzett hírnevet magának. Már a középkorban szigorú előírások szavatolták nemcsak a minőségi bor termelését, de az általános rendet és fegyelmet is a szőlőben, a 18. század közepétől pedig eredetvédelmi és minőségbiztosító szabályzat is érvényben volt. A szőlőtermesztésnek kedvez, hogy jégeső ritkán éri a Somlót, rendszerint csak a hegy aljáig vonul, ahol a felhő kétfelé válik, és a hegyet elenyésző kár éri. Az aránylag egyenletes meleg és a gazdag ásványi összetételű bazalt mállásából származó, kitűnő termőtalaj egyaránt hozzájárul a kellemes savú, finom zamatú somlai bor egyediségéhez. Legjellemzőbb fajtái az olaszrizling, a juhfark, a furmint, a hárslevelű és a tramini. A népi emlékezet a fiú születését is a somlai bornak tulajdonította. Fiú örökös reményében ezt fogyasztották királyi esküvőkön és nászéjszakákon is, a Habsburgok és sok főúri ház nélkülözhetetlen nedűje volt.A 2012 és 2015 között végzett munka során helyreállítottuk az egykori tórendszert, eltávolítottuk az invazív fafajokat és pótoltuk az elpusztult növénykülönlegességeket.
Doba szomszédságában, a Marcal-medence keleti szélén páratlan szépségű tanúhegy emelkedik: a 431 méter magas Somló. Ősi magyar neve abból a korból származik, amikor szinte teljes egészében som borította. Északi, Doba felé néző kis bazaltkúpján, sűrű erdővel körülvéve magasodnak Somló várának romjai. A feltehetően a 14. század közepén épült várnál az elmúlt években jelentős feltárási és állagmegóvási munkákat végeztek, így jobban bemutathatóvá vált a történelem iránt érdeklődők számára. A hegy tetején áll az idén nyolcvanéves Szent István-kilátó, melyből tiszta időben nemcsak a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy, de a Balaton-felvidék hegyei, Sümeg vára és a Ság-hegy is elénk tárul. A kilátó szomszédságában álló Szent István-szobor és -kereszt a rendszerváltozás utáni években készült.
Kisváros nagy múlttal
A Somló szomszédságában, kelet felé találjuk Devecsert. A központjában lévő Esterházy-kastély igazi ékköve a kis városnak. Az épület helyén, a Torna-patak árterének egykori szigetén a 15. században a Csóron család kőháza állt. Ezt később átépítették várrá, mely a török elleni dunántúli végvárvonal láncszeme volt. Az erődített kastély falai kőből és palánkból készültek és vizesárok is körülvette.
Körülötte Esterházy Ferenc 1890-ben angol stílusú park telepítését kezdte meg, még azokból az időből maradtak meg a szépen karban tartott, tízhektáros közpark legszebb fái.
2010. október 4-én történt hazánk legnagyobb ipari katasztrófája: átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározó gátja. A kiömlő, erősen lúgos zagy mintegy negyven négyzetkilométeren terült szét és elöntötte a közeli települések – Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely – mélyebben fekvő részeit. Hatalmas gazdasági és ökológiai kárt okozott. 
Devecsertől délnyugatra, Nemeshany településtől néhány kilométerre, a Kígyós-patak ölelésében fekszik Sárosfő. Az itt működő vendégházunk, melyben hat kétágyas és egy háromágyas szoba kapott helyet, egykor malomnak épült.
A közeli Alkotóház Fuchs Antal uradalmi fővadász szülőháza volt, jelenleg két négyágyas szobával várja a pihenni vágyókat. Alkalmas iskolák környezeti nevelési programjainak megtartására, de családi hétvégék, művészeti jellegű táborok kedvelt helyszíne is.
Rejtett kincsek
Az Esterházyak devecseri birtokközpontjához tartozott egykor Sárosfő is, az 1900-as évek elején ők alakították ki a több mint 50 hektáros tórendszert, melynek madárvilága egyedülálló a környéken.
Évek óta Sárosfő ad otthont a Bakonyerdő Zrt. trófeaszemléjének és idén már ötödik alkalommal került sor a családi nappal egybekötött juhász- és pásztorkutya-kiállításra.
Nemeshanytól nem messze, Gyepűkaján határában a Melegvíz-patak partján valódi kincsre, az egykori Nagykeszi település templomának romjaira bukkanhatunk. Feltételezések szerint a templom Árpád-kori eredetű, a 12–13. században épülhetett, és a körülötte lévő sánc nyomaiból, valamint tornyának lőrésszerű ablakaiból arra következtethetünk, hogy védelmi szerepe is volt. A 16. század közepén a területet már pusztaként említik: a település, mint oly sok másik ezen a környéken, feltehetően a török harcok során pusztult el. 
Erről a korról tanúskodik a mai szent képen ábrázolt minaret és félholdas épület is. A tüskevári erdő szélében található zarándokhelyet a település önkormányzatával közösen tavaly újítottuk fel. Megszépítettük a fa környezetét, és az ide érkezők kényelmére fából készült padokat és asztalokat helyeztünk ki. A tájékoztató táblán a fa legendás története olvasható. Szeretettel várjuk Önöket ezen a varázslatos tájon!
Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.
Fotók: Fellner Zoltán, Gombási Árpád, Rosta Katalin, Váraljai János
