Oldal 25/77
A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.
Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.
Bartók Béla 1906-ban járt gyűjtőúton Békés megyében, többek között Dobozon is. Akkor jegyezte le a Ha bemegyek a dobozi csárdába… kezdetű népdalt, és még sok másikat is. A folyók és a tölgyesek védelmében csaknem ezer esztendeje őrzi ez a település a kultúránkat, épített és természeti értékeinket.
Közel száz méterrel a belváros felett a Várisi-erdő lombsátra rejti a hegyoldalt, ahol a Soproni-hegység klimatikus gyógyhatását felismerve, az 1960-70-es években megépültek az első szállodák és a nagyhírű szívszanatórium. A környéket máig sok helyi és városba látogató felkeresi, hogy maga mögött hagyva a nyüzsgést, valamelyik ösvényen besétáljon az erdő mélyébe.
A természet védelme a hazai erdőgazdálkodók, így a Pilisi Parkerdő Zrt. mindennapi munkájának meghatározó része. Hosszú távon csak akkor fenntartható az erdőkezelés, ha a rendszeres munkafolyamatokban egyszerre érvényesülnek a természetvédelmi, a gazdasági, illetve a turisztikai szempontok. A Parkerdő több erdészetében egyebek közt madárvédelmi programokat működtetünk. A Gödöllői Erdészetben Kiss Bence erdőmérnök vezetésével segítik az énekes madarak fészkelését.
Egy nagy családban kivételes erő lakozik, különösen, ha a családtagok többségét a hivatása is összeköti. A népes Gyenes családban sincs ez másként. Egymás iránti szeretetük és tiszteletük mellett erős kapocs közöttük az erdő és természet iránti vonzalmuk.
Schmall Rafael csillagparki előadó a SEFAG Zrt. üzemeltetésében lévő Zselici Csillagparkban. A Zselic határában, egy kis faluban nőtt fel, ahol a csillagos égboltot még nem emésztette fel a fényszennyezés. A nyári hullócsillagokat már kiskorában előszeretettel figyelte, és egyre inkább érdekelte az a rengeteg szabadszemes kis folt az égbolton.
Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.
„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.
Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse szívében található szállást családoknak, pároknak, kirándulni vágyóknak és cégeknek egyaránt ajánljuk, hogy egy időre elszakadhassanak a város zajától és csodás környezetben pihenhessenek. A 25 férőhelyes panzió a Süttő és Tardos közötti főút mentén áll, így könnyen megközelíthető autóval.
Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.
A Budakeszi Vadasparkba látogatók négy, tematikájukban eltérő tanösvényen haladhatnak végig, ám valamennyiükben közös, hogy a játszva tanítás módszerével ismerkedhetnek meg a gyermekek a hazai erdők állat- és növényvilágával, valamint az emberrel egyidős tevékenységgel, a vadászattal.
Milyen az örökerdő? Hogyan köthető egymáshoz a vadcseresznye, a kakukk és a Szépjuhászné állomás? Miért különleges a pannon gyík? Mindezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a gyerekek a Kispöfögők mesekönyvsorozat harmadik kötetéből, melyben Bendegúz és barátai a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton kalandoznak.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészete a megyeszékhely 25-30 kilométeres körzetén belül, 27 község határában, 8400 hektáron gazdálkodik. Jellegzetes síkvidéki erdészet, árterekkel és meszes homokbuckákkal.
Az erdőmérnököket mindig is különleges kötelék fűzte az ősi alma materhez, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiához. A Sopronban tanuló erdész hallgatóknak a mai napig utat mutat Selmecbánya szellemi öröksége. Generációkon átívelő kapocs ez.
Közel négy évtizede nyújt gyönyörű panorámát a Balatonfüred környékén kirándulóknak az 1848–49-es honvédparancsnok nevét őrző kilátó. A Bakonyerdő Zrt. az elmúlt időszak közjóléti fejlesztéseivel a várost körbevevő erdőket is igyekezett még vonzóbbá tenni.
„Ha nem zabbal működik, nem ugat, nem bőrből van: nem értek hozzá!” – tette egyértelművé a telefonban Szloboda István, hogy miről hajlandó velem beszélgetni, és miről nem. Így esett, hogy egy szép zúzmarás jászsági erdőszélen találkoztunk, ahová négy remek vadászkutyájával érkezett.
Kevés olyan tevékenységet tudunk felsorolni, ami az ember megjelenése óta részese mindennapjainak. Egyik ilyen a vadászat, amelyhez e hosszú kortörténeti időszakban rítusok, abból fakadó hagyományok, következésképpen kultúra társult. Kezdetben a létfenntartás feltétele volt, majd szerepe a társadalmi fejlődéssel együtt fokozatosan átalakult; napjainkban gazdasági jelentőséggel bír, emellett hobbi és hivatás is egyben.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
