Oldal 27/77
A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.
Ismerik Berecz Andrást, hallották már mesélni? Tudják, az a mosolygó bajuszú ember, pajzán villámokkal a szemében, aki keresztül-kasul bejárta az országot, határon innen és túl, hogy bölcs falusi öregektől összeszedje a legjobb történeteket. Mély és mulattató meséiket eltanulva az ő hangjukon, ám a saját esze járásával is megcsavarintva adja tovább.
A selmeci akadémián a kiegyezés után a magyar lett a hivatalos nyelv, és a hazafias felbuzdulás következtében egyre több lett a magyar hallgató, míg a monarchia többi országainak diákjai és a külföldiek fokozatosan elmaradoztak. A magyar szellemben szervezett és irányított akadémiai ifjúság megtartotta a régi hagyományok szép szokásait, humoros mókáit.
Tudás, becsület, hivatás. A Nagy családban öt nemzedéken keresztül sikerült apáról fiúra átmenteni ezeket az értékeket. Még ennél is többet, hiszen a hobbijuk, de még a nevük is azonos. Így aztán a jelenlegi korelnök és fia – az uralkodókhoz hasonló megkülönböztetést követve – már a IV. és az V. Nagy Károly a sorban.
Lampert Zsolt 30 éve dolgozik erdőmérnökként; az utóbbi 26 évben a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészeténél fahasználati műszaki vezetői, jelenleg pedig erdőgondnoki beosztásban. Ösztöndíjas diákként a hajdani Csehszlovákiában, a Zólyomi Erdészeti és Faipari Egyetemen tanult, ahol 1989-ben szerzett diplomát.
Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.
Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.
Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.
A Bakony rengetegében, festői környezetben, a Huszárokelőpusztát Farkasgyepűvel összekötő erdészeti út mentén bújik meg Hubertlak. A Hamuházi réten egykoron állt vadászkastély a múlt század közepén a tűz martalékává vált, azonban kiszolgáló épületei ma szépen felújított turistaházként működnek.
A holló sok kitüntetett címmel büszkélkedhet, egyebek közt Földünk egyik legintelligensebb madara, testméretéhez viszonyított agytérfogata szerint is előkelő helyen áll. Európában pedig az énekesmadarak közül – ahova rendszertanilag tartozik – a legnagyobb testméretű faj, hossza 65 centiméter, tömege megközelítőleg másfél kilogramm.
A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.
A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.
„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.
Számos okostelefonos alkalmazás áll a rendelkezésünkre, hogy könnyebben rátaláljunk a természeti és kulturális látnivalókra. Ha azonban kirándulásunkat kisvasúti utazáshoz szerettük volna kötni, további térképes, internetes böngészésre volt szükség. Eddig! Idén májusban megjelent a Kisvasutak-applikáció, ami hazánk erdei vasútjait és az azokhoz kapcsolódó célpontokat, szálláshelyeket mutatja be.
A Zempléni-hegységben kanyargós, hatalmas fákkal övezett út vezet Erdőhorvátiból Háromhuta irányába. Napjában csak négyszer halad el busz a szűk aszfaltcsíkon, ám a településre érve igényesen felújított portákat, zöldellő udvarokat lát az utazó. A községben 2004 óta várja a pihenésre vágyó természetbarátokat az ÉSZAKERDŐ Zrt. Háromhutai vendégháza.
A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.
Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.
A diákságra általánosan jellemző a jókedv, a humorosság, a szellemesség, amelyek a diáktréfák, diákcsínyek alapját és lényegét is megjelenítik egyben. Így volt ez Selmecbányán és Sopronban is. A város elzártsága, a hallgatók kivételezett társadalmi helyzete gyakran szolgált táptalajul a humornak, ami néha polgárpukkasztónak is bizonyult, de a helyiek mindig éltek a megbocsájtás lehetőségével.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
