Lapszemle

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).

Nógrád megye gyöngyszeme, a Bánki-tó különös érdeklődésnek örvend. Az úgynevezett palóc Balaton a régiek szerint igazi tengerszem, mert bár a „nagy testvér” messze hullámzik, fenékforrások táplálják, frissítik a vizét. A hét és fél hektáros, a Jenői-patak felduzzasztásával létrehozott, helyenként 6-7 méter mély tó különleges színét a zöldalga adja, strandja messziről vonzza a vizek szerelmeseit. A tavat ölelő természetes környezet nyugtatólag hat az ide érkezőkre, de a vérbeli horgászok listáján is előkelő helyen áll.

A Bánki Vadászházat 2007-ben építették újjá, a földszintes épületet megtoldották, megemelték és komfortossá tették. „Régen a társasvadászatokra, a szarvasbőgésre érkezett vadászok foglalták el a házat, mára főként családok, baráti társaságok pihennek a hangulatos épületben. A szezonalitás nálunk 365 napot jelent, a holtidőszak kifejezést mi nem ismerjük” – magyarázta Németh Petra, a ház gazdaasszonya. Jellemzően visszajáró vendégek, családok, baráti társaságok érkeznek, és szilveszterre vagy kiemelkedő ünnepre már jóval korábban lefoglalják a vadászházat.

A környéken az év minden szakában bőséggel találnak programot a vendégek. Szarvasbőgést hallgatni ugyanolyan vonzerő, mint muflonokkal találkozni a reggeli séta során. A kiadós erdei
gyaloglás, kerékpározás mellett a szomszédos lovarda lovas túrákat, sétakocsikázást kínál. Az Országos Kéktúra útvonalán, Romhány és Alsópetény között álló Prónay-kilátóról teljes körpanorámában gyönyörködhetünk, nevét a térségnek sokat jelentő, történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról kapta.

Nógrádon a Villányi család vadasparkja egész évben hívogat, Szentén a Maszlik család tejüzemében sajtkóstolással várják az érdeklődőket, míg a Rétságon már legendássá vált Fűtőház Sörfőzdében a hordókból lehet aranyló nedűket kóstolni. A nagymarosi borospincék kincseiből a vadászházban is ihatunk, ahogyan a Bánki Pálinkafőzde termékei is mindig sikert aratnak.

„Igyekszünk felvenni a kapcsolatot a környékbeli kisebb vállalkozásokkal, amelyek izgalmas programokat kínálnak, mi pedig az ő termékeikkel lepjük meg a vendégeinket”

– meséli Németh Petra.

Szinte el sem indulunk Bánkról, történelmi helyek sokaságát érintjük. Iskolai tanulmányainkból is ismerhetjük Alsópetényt, ahol az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István visszavonulása után megalkotta élete fő művét, a Hármaskönyvet. Az Opus Tripartitum Juris évszázadokon át a nemesség jogforrása volt; de a településen található az egyedülálló barokk harangtorony is. Tereskén megleljük Nógrád megye legrégebbi, Árpád-kori templomát, amelynek különleges értéke a Szent László király legendáját megjelenítő középkori freskósorozat. Horpácson pedig fejet hajthatunk a „nagy palóc”, Mikszáth Kálmán háza előtt. Bánkon, a beszakadt Jenői-patakmeder helyén kialakították a Szent Borbála kutatóaknát, ahol arra kíváncsiak mit rejt a most 23 méteres mélység.

Nyáron a négynapos Bánkitó Fesztivál várja a szórakozni vágyókat. A vízi színpad hangulatos eleme az eseménynek, amit a neves előadók mellett a családias hangulat tesz még vonzóbbá. Szlovák nemzetiségi napon megismerkedhetünk a szomszéd nép kultúrájával, és helyet adtak már az élethű hajómodell világbajnokságnak is. A környékbeli települések ugyancsak ötletesebbnél-ötletesebb „minifesztiválokat” rendeznek, programokat kínálnak, határon innen és túl. Az Ipoly pedig kiváló terepe a vízi túrázásnak.

Gundel-találmány

A palóc konyha leghíresebb, mindmáig sok étterem étlapján szereplő fogása, a palócleves nem Palócföld valamelyik konyhájában, hanem a pesti István Főherceg Szálloda vendéglőjében született a 19. század végén. Az étterem törzsvendége volt Mikszáth Kálmán, és a tulajdonos Gundel János elhatározta, hogy az író születésnapja alkalmából Mikszáth-szobát létesít a szállodában. A falakat Mikszáth arcképe és műveiből vett alakok képei díszítették. A szoba avatására rendezett vacsorához pedig Gundel olyan menüt komponált, amelynek fogásai Mikszáth műveit idézték: Lohinai füves hal, Tót atyafiak halgaluskája, Brézói ludak Mikszáth módjára, Galamb a kalitkába, Ami a lelket megédesíti. Ám a levesre nem talált Gundel János megfelelő elnevezést, így lett az ürühúsból, burgonyával és zöldbabbal készült paprikás, tejfölös, kapros finomság egyszerűen palócleves.

De lássuk, milyen is Palócföld konyhája? Mivel domborzati viszonyai nem igazán kedveznek a mezőgazdasági termelésnek, hajdanán főleg a természetben gyűjtött alapanyag került a palóc tűzhelyekre. Viszonylag kevés zöldséget termesztettek, a krumpli és a gabona adta az étkezések alapját – nyaranta ugyanis rengetegen mentek idénymunkára az Alföldre és a Dunántúlra, ahonnan gyakran búzát vagy más gabonafélét kaptak fizetségként. A palóc konyha igen takarékos volt régebben, igyekeztek minél gazdaságosabban főzni és táplálkozni, így számos étek fő összetevője volt a liszt, a krumpli vagy a káposzta.

A leves központi szerepet játszott az étkezésben, leggyakrabban habarással készítették, általában tej vagy savó fölhasználásával, néha pedig tejfölt is adtak hozzá.

A palócok hamarabb fogyasztották a krumplit, mint az ország más tájain. Fontos ízesítőik a pirított hagyma, a tepertő alja, az író, a túró-tejföl vagy éppen a káposzta. A palócleves, a sztrapacska, a burgonyás és káposztás ételek ma is részei a hétköznapi és az ünnepi asztaloknak.

A herőke különösen farsang idején népszerű édesség, de a dödöllére hasonlító szuszogó, amely a főzés közben kiadott hangjáról kapta nevét – összetört főtt krumpli, liszttel összekeverve, amit
a tűzhelyen „szuszogtatnak”, majd a végén forró serpenyőbe kanalazva kisütik – is kedvelt ételnek számít. A gőzgombóc is szinte megkerülhetetlen palóc finomság, augusztusban pedig Szilvaszombat néven a szilvásgombóc szerelmeseit várják Kétbodonyban. A helyi konyha a kultúra szerves része. Németh Petra megnyugtatott, hogy a konyhában kevésbé jártasak is könnyedén elsajátíthatják a ganca, a nyögvenyelő, a kutya-sniccli, a vashaluska, a sodronyicaleves vagy a pipiske elkészítésének módját, hiszen a régi palóc konyha fő jellemzője az egyszerűség.

A közelmúltban Romhány is felkerült a szarvasgombászok térképére. A konyhán a helyi termékek viszik a prímet, lekvárok, sajtok, miközben a feldolgozott vadhús – szalámi, sonka – emlékeztet
a környékbeli erdőkre. Aki kéri, annak a bográcsoláshoz, grillezéshez is adnak vaddisznó- vagy szarvashúst. A palóclevest kizárólag vadhússal főzik, de a szarvassült knédlivel ugyancsak kivételes gasztronómiai élmény.

A másfél ezer fős Bánk lakosainak száma nyári szezonban megkétszereződik. A szorosan vett falu csupán a főutcából és néhány mellékutcából áll, de az azokat körülölelő fák közt nyaralók, pihenőházak sorát találjuk. Aki egyszer belekóstolt Bánk hangulatába, szívesen visszajön, vagy letelepszik a faluban, mert ugyan Budapestről alig egy órányi kocsiút, mégis megőrizte ártatlanságát, és elkerülte a népszerű üdülőhelyeket veszélyeztető zsúfoltság. Egyről viszont ne feledkezzünk el: az igazi ízét a palóc ember és a palóc tájszólás adja meg hazánk eme tájegységének.

Herőke

Hozzávalók 4 főre:

35 dkg liszt, 5 tojássárgája, 1 kiskanál cukor, 2 evőkanál tejföl, csipetnyi só, a sütéshez olaj.

A hozzávalókat összegyúrjuk. A tésztából 25 gombócot formázunk, majd azokból egyenként vékony lapot nyújtunk. Rajtuk derelyevágóval párhuzamosan két bemetszést ejtünk, és a végeket a vágásokon keresztülhúzzuk. Bő olajban aranysárgára sütjük, és porcukorral meghintjük.

Sertésszűz palóc raguval, krumplifánkkal

Hozzávalók 4 főre:

2 megtisztított sertésszűz, ízlés szerint só, bors, zsiradék, 10 dkg szalonna, 20 dkg zöldbab, 1 gerezd fokhagyma, csipetnyi borsikafű, kapor, 0,2 l tejszín. A burgonyafánkhoz: 50 dkg megtisztított burgonya, 30 dkg liszt, diónyi zsír, só, a sütéshez olaj.

A két sertésszűzre a serpenyőben kevés zsiradékon kérget sütünk, majd besózzuk, borsozzuk és 160 °C-on 12 percig pároljuk, ezt követően a sütőből kivéve pihentetjük. Amíg a hús pihen, addig elkészítjük a palóc ragut. A szalonnát üvegesre sütjük, a visszamaradt zsiradékban megdinszteljük a kockára vágott hagymát. Rátesszük a zöldbabot, felöntjük kevés húsalaplével, fűszerezzük kaporral, borsikafűvel. Ha megpárolódott, tejszínnel sűrítjük, és ízlés szerint tovább fűszerezzük.

A fánkhoz a krumplit sós vízben megfőzzük, melegen áttörjük, hozzáadunk egy kevés zsiradékot és kihűtjük. A liszttel gombóctészta keménységűre összedolgozzuk, majd 1 centiméter vastagra nyújtjuk. Pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és serpenyőben kevés olajon pirosra sütjük.

Palóc hidegtál

Reggelire válogathatunk a közeli termelők finomságaiból. A számunkra összeállított kiadós hidegtálon megtalálható: vaddisznókolbász, csemege és paprikás szarvasszalámi, füstölt szarvascomb a nógrádi Villányi család vadhúsfeldolgozó üzeméből; érlelt trappista sajt és parenyica a szentei Maszlik családi gazdaságból, saját házi tepertőkrém és friss zöldségek házi kenyérrel.

 

Forrás: A Mi Erdőnk