Oldal 17/77
A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.
A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.
Kevesen vannak közöttünk, akik átélték a történelem viharait, világégést vagy szabadságharcot és a rendszerváltást úgy, hogy mindeközben hűek maradtak elveikhez, céljaikhoz és nem utolsósorban hivatásukhoz.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1964-ben. A vállalatot azzal a céllal hozták létre, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével működjön.
A fővárostól másfél órás autóútra egy varázslatos vidék várja a turistákat – az Óbükk, vagy más néven a Heves-Borsodi-dombság vadregényes tája. Gazdag növény- és állatvilága igazán figyelemreméltó, mégis szinte ismeretlen a túrázók előtt. Ebben a környezetben található az EGERERDŐ Zrt. turistaszállása, mely a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program által lett felújítva.
Ritmusváltás zajlott a közelmúltban a Soproni Egyetemen: alapítványi intézményként működik tovább és a 21. század kihívásainak megfelelve a fenntarthatóságot tűzte zászlajára. Fábián Attila rektorral többek között a változásokról, a megújult oktatásról, a gyakorlatorientált képzésről, kutatásról, a hagyományokról és nemzetközi kapcsolatokról, de legfőképpen az erdőről beszélgettünk.
Nem vagyok fotós, fényképeket azonban szívesen készítek. 2004 óta digitális eszközzel, többnyire kedvtelésből fényképezem, bár előfordul, hogy erdészeti, vállalati rendezvényeken feladatul kapom a fotózást a történtek dokumentálása céljából. De ha csak a magam kedvéért fotózom, inkább a csendesebb témákat keresem: virágokat, gombákat, fákat, vízpartokat, tájakat, és persze felhőket!
Történelmi időket éltek 1896-ban Budapesten, hiszen mindenki a Millenniumra, azaz a honfoglalás ezeréves évfordulójára készült. 1895 szilveszterén, éjfélkor megkondultak a harangok a Magyar Királyság egész területén, hirdetvén az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat kezdetét. Az Ezredéves Országos Kiállítás ennek a rendezvénysorozatnak a nagyszabású, ikonikus eseményévé vált.
Szántódtól alig negyedóra autózásra, a Somogyi rengetegben bújik meg Alirét. A dombvidéki erdőktől ölelt völgyben meghúzódó elegáns kis vadászház neve a török hódoltság idejéből származik. Az Oszmán Birodalom hajdani jelenlétére a környék török eredetű földrajzi vagy helységnevei is emlékeztetnek.
Mi tagadás, meglepő találkozás volt: augusztus hevében, vásári sokadalomban állított meg egy adventi életkép. Jászol, kisded, Mária és József, köröttük pásztorok subában, cifraszűrben, lábuknál puli, kuvasz, komondor. A háromkirályok magyar szentjeink, kezükben történelmi attribútumaikkal. Magyar Betlehem? Az bizony. Készítője meg nemes egyszerűséggel a fűrészművész.
Vadban gazdagok a magyar erdők, a vadhús pedig nemcsak finom, hanem egészséges is. Mégis keveset fogyasztunk belőle. Az alapanyag nehézkes beszerzésére, bonyolult elkészítésére és magas árára hivatkozva átlagosan 1-2 adag vadételt eszünk évente, elsősorban éttermekben vagy rendezvényeken.
A madárfajok többsége nem kedveli az emberek közvetlen közelségét. Némelyek azonban mindinkább alkalmazkodnak a városi környezethez, zajokhoz, és gyakrabban tűnnek fel a kertekben, parkokban, vagy akár az erkélyeken is. A már jól ismert parlagi galambok és a széncinegék mellett egyre több fekete rigót, vagy éppen erdei fülesbagolyt is láthatunk a városokban.
Bárhol bukkanjanak is fel, Sajdik Ferenc figurái ismerősen köszönnek ránk. A rajzfilm nagy ho-ho horgásza, a mesebeli dagi madár Gombóc Artúr, a reklám „bontott csirkés” ősembere, vagy bármely tüneményesen bizarr állatka, sürgölődő emberi lény, emberarcú tárgy, girbe-gurba városi utcácska egy könyv lapjain.
A Telki határában található Anna-lak még a 20. század elején épült, ám a hajdani erdészlak évtizedekig zárva volt a túrázók előtt. A közelmúltban a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével felújították, így újra várja a Budai-hegységben túrázókat.
Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.
Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.
A hajdani alföldi vízszabályozások nehéz helyzetbe hozták a kiskunsági homokhátság erdőállományait, a folyók áramlási sebessége felgyorsult, ettől egyre jobban „berágták” magukat a medrükbe, és ennek következményeként a talajvízszint süllyedt. Ezek ismeretében gondolhatnánk, hogy az ország földrajzi középpontjában, Pusztavacson napégette homok, pusztai növényzet vár ránk.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
