HAJDÚHADHÁZ ERDEI: MOZAIKBÓL ÉPÍTETT REND
A Hajdúság peremén az erdőnek különösen nagy a jelentősége. Nem hegyvidéki rengeteg, hanem olyan táj, ahol az erdő egyszerre védelem, megélhetés és felüdülés.
Oldal 1/1
A Hajdúság peremén az erdőnek különösen nagy a jelentősége. Nem hegyvidéki rengeteg, hanem olyan táj, ahol az erdő egyszerre védelem, megélhetés és felüdülés.
A Kaposvárhoz közeli zselici erdőségben, kis falvak ölelésében fekszik a Ropolyi-erdő, amely a szakmai érdeklődők számára is tartogat izgalmas felfedeznivalót.
Csongrád-Csanád és Békés vármegyéről sokakban az a kép él, hogy mezőgazdasági térség lévén kukoricaföldek és búzatáblák váltják egymást, meg nagy szikes legelők.
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat Európa csaknem ötödét (18 százalékát) lefedi, és az úgynevezett közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok megőrzését szolgálja.
A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.
Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.