Oldal 1/1
A Börzsöny. Egyszerűen, csak így röviden, de sokak számára erős szívdobbanással kimondott szó. Aki járt már túraútjain, tökéletesen érti ezt. Bár besorolás szerint hazánk csupán harmadik legmagasabb és viszonylag kis alapterületű hegysége, természeti csodái megszámlálhatatlanok: meredek bércek, hosszan elnyúló gerincek és szűk völgyek világa.
Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.
A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?
Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.
Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.
Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.
A Verőcétől Püspökhatvanig és Vácrátótig húzódó, közben a Naszály-hegyet is magában foglaló erdőtömbök gazdája az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete. A váci központtal működő erdészet mintegy 7000 hektár állami erdőt kezel
Az Ipoly Erdő Zrt. működési területének két, a turizmus szempontjából kevésbé felkapott térségében egy-egy új bakancsos szállás is várja a kirándulókat.
2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.
Bújik a gazdához Herceg, a homlokán csillagot viselő nóniusz. Schmuck Melindával állunk a Nógrádi vár tövében, amikor nekiszegezem a kérdést: erdő vagy ló? Büszkén vágja rá: erdő és ló. Szívéhez közel áll mindkettő, s bár kertészként kezdte pályafutását, a két nagy szerelem megmaradt.
Pest megye északi határán, ahol az Ipoly kanyarulatai szabják a határt, Magyarország és a Felvidék között bújik meg Kemence, az alig ezer fős kis település. A Szob és Drégelypalánk közti falvakat az Ipoly gyöngyszemeiként is emlegetik. S valóban. Az Ipoly Erdő Zrt. Kemencei Erdészetének Domszky Pál Erdészeti Erdei Iskolája páratlan természeti környezetben várja a gyerekeket.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
