
A tarka sáfrány korán bontja szirmait

Fiókáját etető nagy fakopáncs
Még mielőtt rám olvasnák, hogy éppen a Kiss Ferenc-emlékerdőt nem néztük meg, már ott is vagyunk. A lassan 100 éve csaknem emberi beavatkozás nélkül fejlődő, alakuló, homokbuckás erdőligetet Kiss Ferenc jelölte ki védelemre. Azóta kisebb-nagyobb tüzeket nem számítva érintetlen. Az ember csak szemlélődve járja a szürkenyár- és fenyőcsoportokkal tarkított homokpusztai erdőt.
Az utóbbi időszak jelentősebb esőzéseinek hatására csendes, puha a járásunk a fűcsomókon és a mohapárnákon. De sétáltam én már itt olyankor is, amikor a csonttá száradt tölcséres zuzmók ropogtak a talpunk alatt, akár a csöröge.
Élénk színeket kerestem a novemberi tájban, de csak egy vajszínű ördögszem késői virágát leltem, no meg jó néhány cserjénk színes termését. Még nem ették meg őket a téli vendégeink, a fenyőrigók, ahogyan a galagonya és a sóskaborbolya gyümölcsét sem.
Királyhalom
A mai Ásotthalom településen 1883. október 10-én Bedő Albert országos erdőmester átvette a Magyar Királyság területén elsőként elkészült erdőőri szakiskolát Pálffy Ferenc szegedi polgármestertől. Ezzel egy időben a város az erdőbirtokából 665,1 hold erdőt az iskolának adományozott a képzés előmozdítására. Így az erdőmérnökképzés 1808-as selmecbányai elindulása után az altiszti képzés is létrejött. Néhány nap múlva, október 16-án Ferenc József császár is megszemlézte az iskolát az újjáépített Szeged és a város szomszédságában zajlott hadgyakorlat mellett. Ennek emlékére kapta az új iskola a Királyhalmi Erdőőri Szakiskola nevet. Mai jogutódja az Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Ásotthalmon.
|
Eddig tartott az utunk, így az írásom is véget ér. Visszagondolva azonban egy kérdés megválaszolatlan maradt bennem. Móra Ferenc azt írja, hogy a tanyájához negyedszivarnyira van az erdőőri lak, ahol barátjával, Kiss Ferenccel a fák lelkéről beszélgethettek. Hol lehetett Móra Ferenc tanyája?
Újra vissza kell mennem. A szivarégés sebességéről ugyan semmi ismeretem nincs, nem is beszélve a különböző szivarméretekről és szívási tudományokról, de bizonyára találok egy helybélit, aki eligazít. Ha már újra ott leszek, megragadom az alkalmat, végigjárom az erdőt, és megkeresem a pozitív változásokat.
Puskás Lajos
okleveles erdőmérnök
Oldalak: 1234