Lapszemle

Negyedszivarnyi kirándulás

Mi kell egy jó kiránduláshoz? Felkészülés, tervezgetés térképpel, néhány könyvvel, vagy az ezeket kiváltó korszerű eszközökkel. Beszélgetés az úti célt jól ismerő barátokkal. Vidám, befogadó, figyelmes részvétel.

A tarka sáfrány korán bontja szirmait

Fiókáját etető nagy fakopáncs

Még mielőtt rám olvasnák, hogy éppen a Kiss Ferenc-emlékerdőt nem néztük meg, már ott is vagyunk. A lassan 100 éve csaknem emberi beavatkozás nélkül fejlődő, alakuló, homokbuckás erdőligetet Kiss Ferenc jelölte ki védelemre. Azóta kisebb-nagyobb tüzeket nem számítva érintetlen. Az ember csak szemlélődve járja a szürkenyár- és fenyőcsoportokkal tarkított homokpusztai erdőt.

Az utóbbi időszak jelentősebb esőzéseinek hatására csendes, puha a járásunk a fűcsomókon és a mohapárnákon. De sétáltam én már itt olyankor is, amikor a csonttá száradt tölcséres zuzmók ropogtak a talpunk alatt, akár a csöröge.

Élénk színeket kerestem a novemberi tájban, de csak egy vajszínű ördögszem késői virágát leltem, no meg jó néhány cserjénk színes termését. Még nem ették meg őket a téli vendégeink, a fenyőrigók, ahogyan a galagonya és a sóskaborbolya gyümölcsét sem.

Királyhalom

A mai Ásotthalom településen 1883. október 10-én Bedő Albert országos erdőmester átvette a Magyar Királyság területén elsőként elkészült erdőőri szakiskolát Pálffy Ferenc szegedi polgármestertől. Ezzel egy időben a város az erdőbirtokából 665,1 hold erdőt az iskolának adományozott a képzés előmozdítására. Így az erdőmérnökképzés 1808-as selmecbányai elindulása után az altiszti képzés is létrejött. Néhány nap múlva, október 16-án Ferenc József császár is megszemlézte az iskolát az újjáépített Szeged és a város szomszédságában zajlott hadgyakorlat mellett. Ennek emlékére kapta az új iskola a Királyhalmi Erdőőri Szakiskola nevet. Mai jogutódja az Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Ásotthalmon.

Eddig tartott az utunk, így az írásom is véget ér. Visszagondolva azonban egy kérdés megválaszolatlan maradt bennem. Móra Ferenc azt írja, hogy a tanyájához negyedszivarnyira van az erdőőri lak, ahol barátjával, Kiss Ferenccel a fák lelkéről beszélgethettek. Hol lehetett Móra Ferenc tanyája?

Újra vissza kell mennem. A szivarégés sebességéről ugyan semmi ismeretem nincs, nem is beszélve a különböző szivarméretekről és szívási tudományokról, de bizonyára találok egy helybélit, aki eligazít. Ha már újra ott leszek, megragadom az alkalmat, végigjárom az erdőt, és megkeresem a pozitív változásokat.

Puskás Lajos
okleveles erdőmérnök

Forrás: A Mi Erdőnk