Oldal 1/1
A földrajzi térképre pillantva a Kisalföld és a Bakony találkozásánál három dombvonulatot látunk. A löszös kiemelkedések jellegzetes északnyugat–délkeleti tájolása az uralkodó szélirány eróziós munkájának köszönhető.
Jelen sorok írója együtt gyerekeskedett Milánnal, amikor még a Balatontól délre fekvő Nagy-berek igazán vadregényes, már-már Tüskevárba illő vidék volt. Rengeteget jártuk ezt a területet, ahol – bár viszonylag kevesebb az erdő, de – sok a nádas, bozótos, vadrejtő sűrűség.
A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.
A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészete a megyeszékhely 25-30 kilométeres körzetén belül, 27 község határában, 8400 hektáron gazdálkodik. Jellegzetes síkvidéki erdészet, árterekkel és meszes homokbuckákkal.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fontos küldetése a környezeti kultúra fejlesztése, amelynek kiemelt színtere az erdei iskola. A már 20 éves múltra visszatekintő Ravazdi Erdei Iskolánk mellett, a közelmúltban újult meg a Kapuvártól 12 kilométerre, festői környezetben, erdőkkel körülvett tisztáson, a Göbös-majorban működő minősített oktatóhelyünk.
Ahogyan már a régi rómaiak is megállapították: minden könyvnek megvan a maga sorsa, és története. A mi kiadványunk története onnan indult, hogy pár évvel ezelőtt megajándékoztak A gemenci ízek című igényes szakácskönyvvel. Akkor befészkelte magát a gondolat a fejembe, hogy milyen jó lenne, ha a KAEG Zrt.-nek is lenne valami hasonló reprezentációs célokra alkalmas, szépséges kiadványa.
Lapunk tavalyi 2. számának Zarándokúton rovatában az 1000 éves Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó Millenniumi emlékművet, a ma is a rend temetkezési helyéül szolgáló Boldogasszony-kápolnát, valamint a parkerdő legmagasabb pontján emelt Boldog Mór-kilátót mutattuk be. Most a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő parkerdő másik büszkeségét, a pannonhalmi Lombkorona tanösvényt mutatjuk be.
Hajdan áthatolhatatlan vízi világ: tavak, nádasok, vizenyős rétek, zsombékok, kisebb erdők mozaikja, békakuruttyolástól, szúnyogzümmögéstől és madárzsivajtól hangos, ősállapotú vadon. Manapság nyílegyenes csatornákkal és kavicsos utakkal felszabdalt terület, rajta sorba ültetett nyárerdők, gondosan megművelt szántók, dús füvű rétek. A Hanság képe átalakult, de fő alakítója továbbra is a víz.
A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.
Pezsgő vízi élet, nyugodt bicikli utak, fürdők, páratlan növény- és állatvilág. A Szigetköz számos felfedezni valót rejteget. Induljunk akár kerékpárral, vagy kajakkal járjuk be a környéket, biztos, hogy maradandó emlékekkel távozunk.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
