Címke: vadgazdálkodás

Oldal 6/6

TÖBB HELYSZÍN, VÉGTELEN SOK LÁTNIVALÓ

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.

GAZDÁLKODÁS CSERI TALAJOKON

Északnyugat-Magyarország meghatározó erdő- és vadgazdálkodója a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Síkvidéki Erdészete. Változatos, többnyire gyenge termőhelyi viszonyok között, 10 ezer hektár állami erdőterületen gazdálkodik, nagyrészt Győr–Moson–Sopron, valamint Vas megyében. A kezelésében lévő erdőterületek a Fertő-melléki dombsoron, a Rábaközben és a Répce-síkon találhatók.

A GÚTHI ERDŐ LEGENDÁJA

Még le sem kanyarodtunk a Nyíradonyt Nyíracsáddal összekötő útról, már három dámszarvastehén „köszöntött”. Amikor pedig ráhajtottunk a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének vadászházához vezető bekötőútra, egy koronás gímszarvas kocogott el előttünk. Mintha a vendégek üdvözlésére készült koreográfia részei lettek volna.

„EGY A TERMÉSZETTEL”: A MEGVALÓSÍTÁS SZAKASZÁBAN

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

ELTŰNŐFÉLBEN A MEZEI NYULAK

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

KASZÓ TITOKZATOS ÍZEI

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

KALANDOS ÉLETÚT AZ ERDŐ VARÁZSÁBAN

Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.

ÉRTÉKES TÖLGYESEK A DRÁVA MENTÉN

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

STOHL ANDRÁS: „AZ ERDŐ AZ ÉN AKKUMULÁTOROM!”

Stohl András napjaink egyik, ha nem a legtöbbet foglalkoztatott hazai médiaszemélyisége. Élete akár egy folyamatosan változó folyó, amely bizonyos szakaszain akadályba ütközik, hogy nem sokkal azután könnyedén áttörje magát rajta. A családjában már-már hagyománynak tekinthető vadászat iránti szenvedélye azonban állandó.

PÖTTYÖS LAPÁTOSOK BIRODALMA

A dám az ókor óta nagy becsben tartott kultikus vad. Már az Asszír Birodalom idejéből maradtak ránk képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, melyek e különösen szép vadfaj időn átívelő fontosságát mutatják. A dám jellegzetesen pöttyös, kikészített bőre szent, isteni jelkép volt az ókori világbirodalom területén.

CSIGÁS, NESZES PATÁSOK

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

EGY VADÁSZ ANATÓMIÁJA

Regényes életútjának „aranykorára” sem hagyott fel az erdőjárással, vadászattal Mess Béla. Az idén kilencven éves pécsi anatómia professzor eddigi élete, s jelen napjai sem mondhatók hétköznapinak. Már a 64. vadászjegye lapul a zsebében, ennyi szezont töltött puskával a kezében, s ahogyan mondja: „amíg a föld be nem fogad, vadászni fogok”.

A RÓMAIAK ÖRÖKSÉGE: A FÁCÁN

A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.

NEMES SZENVEDÉLYEK – INTERJÚ HERCEG ESTERHÁZY ANTALLAL

Nagystílű hajdanvolt estélyek és vadászatok elevenednek meg herceg Esterházy Antal elbeszéléseiből, aki most a fertődi kastély dísztermében idézi a családi legendáriumot. Őt magát hamar kiröpítette a nagyvilágba a történelem háborús forgószele, de ősei magyarországi birtokai számos vadászkaland és lovas esemény helyszínéül szolgáltak.