ELTŰNŐBEN A VADDISZNÓ
Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig.
Címke: vaddisznó
Oldal 1/1
MEGÉRTENI ÉS MEGSZERETNI
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
ÉRTÉKTARTÓ GAZDÁLKODÁS
A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.
DR. ALMÁSI ISTVÁN: A NAGY HALÁSZ
„Orvosként dolgozom Szekszárdon. A természetfotózás mellett vadászok, horgászok, gombászok és sok időt töltök madármegfigyeléssel is. Abban a szerencsében volt részem, hogy gyermekkoromat – immár több mint fél évszázada – a Mecsek lankái között tölthettem. Ez a környezet ideális volt arra, hogy kiélhessem a természet megismerése iránti vágyamat.”
AZ ENYHE TÉL BECSAPJA AZ ÉLŐLÉNYEKET
Mindennapi életünkre nagy hatással van az időjárás. Amióta azonban korszerű eszközökkel percről percre tudjuk követni a meteorológiai elemek alakulását, és különböző forrásokból kapott értesítések segítségével fel is tudunk készülni az időjárás hirtelen változására, talán alkalmazkodóbbak lettünk. De vajon az állatok is fel vannak készülve a számunkra is meglepő kihívásokra?
ERDŐGAZDÁLKODÁS A KELET-NYÍRSÉGBEN
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.
VADÉTELEK GYORSAN, EGYSZERŰEN
Vadban gazdagok a magyar erdők, a vadhús pedig nemcsak finom, hanem egészséges is. Mégis keveset fogyasztunk belőle. Az alapanyag nehézkes beszerzésére, bonyolult elkészítésére és magas árára hivatkozva átlagosan 1-2 adag vadételt eszünk évente, elsősorban éttermekben vagy rendezvényeken.
KARÁDI FINOMSÁGOK
Tíz éve fordított hátat Czah Éva és Odri Károly a nagyvárosi létnek, hogy a természet közelében – vagy inkább annak a közepén – újkori Robinsonokként éljenek. Gyökeret vertek Karádon úgy, hogy korábban még a közelében sem jártak Somogynak.
SIMON PÉTER: MAGÁNYOS VADKAN
„Egy Eger melletti faluban, Felsőtárkányban, a Bükk kapujában nőttem fel. Már kis koromtól rengeteg időt töltök a bükki erdőkben, legyen szó sportról, kirándulásról vagy természetfotózásról. A fotózás rejtelmeibe még a digitális korszak előtt édesapám vezetett be, de a képalkotás szeretete azóta is töretlen bennem."
AZ ERDŐ GAZDÁJA
33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.
CSONTOS PÉTER: GERINCTÚRA
"Hatéves korom óta van saját fényképezőgépem. Az NDK-s kitekerhető optikájú Pouva Starttal kezdődött a fotós pályafutásom, mint oly sokaknak, akinek a szülei nem a Szmenát választották akkoriban. Gimnáziumi éveimben 5 perc alatt „sötétkamrává” lehetett alakítani a szobámat, mert a délelőtt készített képeket estére már kinagyítva szerettem látni."
REINHOFFER ISTVÁN: BŐRIG ÁZVA
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.
