MAG NORBERT: MECSEKI CSOBOGÁS
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.
Címke: erdőgazdálkodás
Oldal 14/15
A HANSÁG
Hajdan áthatolhatatlan vízi világ: tavak, nádasok, vizenyős rétek, zsombékok, kisebb erdők mozaikja, békakuruttyolástól, szúnyogzümmögéstől és madárzsivajtól hangos, ősállapotú vadon. Manapság nyílegyenes csatornákkal és kavicsos utakkal felszabdalt terület, rajta sorba ültetett nyárerdők, gondosan megművelt szántók, dús füvű rétek. A Hanság képe átalakult, de fő alakítója továbbra is a víz.
AZ ERDŐBŐL MERÍT ENERGIÁT
A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.
A TALAJTÓL A RITKA FOTÓS PILLANATOKIG
Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.
REJTETT CSODÁK NYOMÁBAN A BUDAPESTI ERDŐGAZDASÁGNÁL
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1965-ben azzal a céllal, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg.
IRÁNYTŰ A GAZDÁLKODÁSBAN
Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.
EGGYEL KEVESEBB…
Életkorunk előrehaladtával mind gyakrabban taglóz le bennünket az idő rohanása. Talán ezért is keressük az egyáltalán nem, vagy alig változót. Szinte misztikusan vonz bennünket egy-egy famatuzsálem, melyeken alig látszik az idő múlása. De sajnos ezek száma is fogyatkozik, legutóbb a Mátrában pusztult el egy tölgyfaóriás.
A BÜKK NAPOS OLDALÁN
A Bükk-fennsíkig felnyúló összefüggő erdőség különleges természeti szépségeket rejt. Magyarország egyik leghosszabb szurdokvölgye, rejtélyes kaptárkövek, cseppkőbarlang, ősemberleletek, gejzírszerűen feltörő forrás, romantikus erdei vasút csalogatja erre a tájra a természetszerető embereket.
TOLNAI ZÖLDUTAKON
A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.
ÚJRA ERDŐVARÁZS
Még a tavalyinál is több tematikus sátorban mutatták be az állami erdőgazdaságok a hazai erdők varázslatos titkait és az erdészek sokrétű, értékteremtő tevékenységét a főváros szívében, majd néhány hétre rá a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében.
A HUTA VÁNDOROLT A FA UTÁN
Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.
A MAJER ANTAL-KILÁTÓ ÉS A TISZAFÁK
A 488 méter magas Miklós-Pál hegy tetején 2015-ben épített kilátóhoz a Tiszafás tanösvény vezet. A 22 méter magas faszerkezetű építményről körpanoráma nyílik a Bakony északi és déli sávjára, valamint a Balaton-felvidékre. A Veszprém megyéhez több szállal is kötődő Majer Antal erdőmérnök számos kutató munkát végzett a területen.
VENDÉGKÉNT AZ ERDŐBEN
Amikor vendégségbe megyünk, indulásunkat gondos felkészülés előzi meg: kiválasztjuk az alkalomhoz illő ruházatot, átgondoljuk, hogy mit vigyünk magunkkal, ha pedig megérkezünk, kellő tisztelettel viselkedünk vendéglátóinkkal. Ne legyen ez másként akkor sem, ha az erdőbe látogatunk, ahol maga az erdő és az erdőgazdálkodó a vendéglátó.
SZÍNES ZALAI PARKERDŐK
Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.
KARVEZETŐ MOTORON
A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.
A KORPAFÜVEK CSODÁLATOS VILÁGA
A korpafüvek hallatán sokan trópusi egzotikumot, mások pázsitfüvekre emlékeztető növényeket sejtenek. Talán csak a botanikusok tudnak arról, hogy e valóban csodálatos növénycsalád képviselői hazánkban is élnek. Életképességük és szívósságuk révén elterjedtek az egész Földön. A trópusokon fákról lecsüngő szakállszerű telepeket alkotnak, míg a hazai korpafüvek csupán arasznyi bokrocskák.
AZ EMLÉKKÉ VÁLÓ FENYVES
A hegyvidéki fenyőerdőknek utánozhatatlan varázsa van. Égbe törő egyenes törzsek, szabályos ágrendszer, sötétzöld lombsátor. Nappal is sejtelmes félhomály, nesztelen léptek a vastag tűavarban és a gyanta semmihez sem hasonlító illata. Ennek az idillnek hazánkban rövidesen vége lesz.
AZ ERDŐ HERCEGE
Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.
