Fotó: Nyírerdő
Ha véletlenszerűen megkérdeznénk néhány hazánkfiát, mi jut eszébe Nyíregyházáról, nagy valószínűséggel a legtöbben az Állatkertet említenék először. Szóba kerülhetnek még Sóstófürdő strandjai, a Múzeumfalu, a nyíregyházi Spartacus focicsapat, a tirpákok – bár sokan nem tudják, ez mit is jelent pontosan –, illetve talán még a kiflis gyros. Létezik azonban egy csendesebb látnivaló, ami nemcsak a turistáknak szolgáltatja javait, hanem sok helybélinek is szíve csücske: a Sóstói-erdő.
Mák helyett makk
Sikeresen földet ért odú
Fotó: Nyírerdő
Móricz Zsigmond, aki hosszabb-rövidebb időre többször megfordult a városban, egyik tárcájában említ egy helyi mondát, amely a Sóstói-erdő keletkezéséről szól. A szájhagyomány útján terjedő legenda szerint egy messze lakó földesúr írta egy ízben gazdatisztjének, hogy nagy darab földjét mákkal vessék be, mert jó üzletet neszelt meg.
Első írásos említése egy perlevélből származik 1426-ból, mert a Báthory birtokot képező erdő egy részét jogosulatlanul levágták. Azt is tudjuk, hogy a 18. század közepén ide érkező telepesek – tirpákok – a Sóstói-erdőben kaptak lehetőséget épület- és szerfa-kitermelésre, holott az első magyarországi erdőtelepítések ezzel egyidőben zajlottak, tehát a területen már akkor voltak méretes fák. A legújabb vegetációkutatások pedig minden kétséget kizáróan alátámasztották, hogy az erdő a Nyírségre jellemző homoki tölgyesek egyik utolsó hírmondója.
A parkerdő kapuja
Fotó: Nyírerdő
Nem Csalló, hanem Csaló köz
Meglepő helyen megjelenő újulat I.
Fotó: Nyírerdő
A Sóstói-erdő elnevezés kifejezetten új keletű, alig százéves. A jobban hangzó név az 1930-as években szárnyra kapó fürdőkultúra és polgári szórakozóhelyek nyomán maradt meg a köztudatban, korai források Nyíregyházi erdőként, Nagyerdőként, Városerdőként hivatkoznak rá. A feljegyzések szerint „fénykorában” csaknem 500 hektár kiterjedésű erdő határa a mostani körútig húzódott, majd 1880 és 1900 között csökkentette területét a város irányából a vasút építése, majd a Városmajor településrész kiépülése, a katonai gyakorlótér és a temető kialakítása.
Így érte el az erdő a legkisebb kiterjedését, 371 hektárt, immár csupán a Csaló közig terülve. Az utca neve Krúdy Gyulától származik, ugyanis az erdő menti drága ingatlanokat főleg ügyvédek lakták.
