A stresszt jobban tűrő invazív fajok, mint a kései meggy vagy a nyugati ostorfa először elfoglalja a cserje-, majd a lombkoronaszintet, százhektáros nagyságrendben. Az erdő így lassan, de biztosan átalakul, veszélyeztetve az amúgy sem nagy számban lévő homoki tölgyes élőhelyet. Kései meggyesben nincs otthon a magyar nőszirom, sem a nagy szarvasbogár, sem a nagy hőscincér.
Igen népszerű program az Erdők Hete
Fotó: Nyírerdő
Az erdészet küldetése, hogy a legmagasabb szakmai színvonalon kezelje a Sóstói-erdőt, olyan módon, hogy az a látogatóknak is használható, élvezhető legyen.
A Sóstói-erdő különleges szimbiózisban él Nyíregyházával. A város egykoron miatta jött létre, kezdetben az erdő rovására terjeszkedve. Aztán épp a városlakók hozzáállásának változásával lett a faanyagnyerő helyből parkerdő. Az erdő, bár csökkent területtel, a városnak köszönheti, hogy nem jutott az alföldi homoki tölgyesek sorsára, és nem irtották ki szántóföldért, legelőért cserébe. És ha a Nyíregyházi Erdészeken múlik, ez az értékes és megőrzendő állapot még generációkon keresztül így maradhat.
Így erdőkezelünk mi
Makk helyett gubacs
Fotó: Nyírerdő
Az erdőt átszelő vasútvonal két részre osztja a területet. Nyugati oldala természeti értékekben gazdagabb, kevésbé látogatott, a keleti rész is természettel teli, de kevesebb érdekességgel, viszont annál több látogatóval. A közjóléti funkciót ez az oldal testesíti meg játszótérrel, színpaddal, kondiparkkal és tűzrakó helyekkel. Sok-sok információs tábla adja át a tudást az olvasásra hajlamos barangolóknak. A nyugati oldalon viszont nincs szemetes, de sokszor még az út is göröngyös. Az embereket terelni kell valahogy, annak érdekében, hogy nyugalomban költhessen a fekete gólya és ne tiporják le a nagyezerjófű feltűnő virágát.
A feladat nagy, ezért a fahasználatokat időben széthúzzuk, a felújításokat mozaikosan tervezzük. Olyan megoldásokat keresünk, amelyekkel eredményes és üzemszerű az erdőfelújítás, ugyanakkor a homoki tölgyes jelleget is biztosítják. A tölgy szórványos makktermése, az időjárás, az inváziós fajok térnyerése miatt természetes erdőfelújításra sajnos csekély lehetőségünkvan. Tapasztalatunk szerint a leggyorsabb és legeredményesebb az, amikor a tuskók eltávolítása után mesterségesen újítjuk fel az erdőt. Ehhez nagy és nehéz munkagépek szükségesek, hogy az ültetéshez a területet előkészítsék. Hektáronként 5-8 fafaj kb. 10-12 ezer csemetéjének ültetésével biztosítjuk a genetikai sokféleséget, hogy a megváltozott körülmények között is a legszívósabb faegyedek alkossák erdeinket.
Tanterem a Nyíregyházi Erdészet épületében
Fotó: Nyírerdő
Nem tagadhatjuk, hogy az említett műveletsor igencsak drasztikus beavatkozás egy terület életében. Ennek ellensúlyozására hagyásfacsoportokat tartunk meg az utókor számára, hogy onnan kiindulva regenerálódni tudjon az élővilág. Természetvédelmi szakemberekkel együttműködve jelöljük ki ezeket az 5-10 fából álló csoportokat, hogy a jelenlévő értékes fajokban se essen kár.
Az első néhány év tapasztalata alapján így gyorsabban alakulhat ki az őshonos, erdőtársulásra jellemző lágyszárú-szint, hamarabb és nagyobb számban jelennek meg a homoki tölgyesekre jellemző fajok. Terveink szerint a kísérleti szakaszban megpróbáljuk kialakítani ennek üzemi gyakorlatát, így a későbbiekben minden mesterséges erdőfelújításunkban alkalmazhatnánk az eljárást. A kísérleti munkát természetvédelmi szakember bevonásával végezzük.
Őszi parkerdő
Fotó: Nyírerdő
Az erdészet 2020 óta majdnem 1500 mesterséges B típusú odút helyezett ki az énekesmadaraknak. A rovarevő madarak táplálkozásukkal mérséklik azoknak a kártevőknek a számát, amik a lomb fogyasztásával gyengíthetik egy-egy faegyed egészségi állapotát, vagy hátrányosan befolyásolhatják például a makktermés mennyiségét, minőségét. Az odúk egy részén 2020-tól fiókagyűrűzés is történik.
Pocsai György
NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet
