Vadászkastély vörösfenyőből
Hohenlohe-vadászkastély, Somogyszob
A kaszói nagybirtok története Karl Christian Kraft Hohenlohe-Oehringen herceghez kötődik, aki 1909-ben szerezte meg a gazdag gímszarvasállománnyal rendelkező terület vadászati jogát. A vadászat iránti szenvedélye vezette arra, hogy 1914-ben megvásárolja a területet, ahol hamarosan egy 18 ezer kataszterholdas nagybirtokot hozott létre. Akkor még nem volt állandó lakóépület a birtokon, így a herceg a közeli Somogyszobon, egy ma is álló épületben (a mai polgármesteri hivatalban) lakott.
Egy korabeli újságcikkben pedig az olvasható, hogy a bécsi kiállításon ez volt a herceg pavilonja, mely különdíjat is kapott, ezt hozatta át Kaszóra, és itt bővíttette vendégek fogadására is alkalmas vadászkastéllyá. Az épület olyannyira megtetszett neki, hogy javorinai birtokára is felépíttette. A kastély meglehetősen fényűző volt, falait trófeák és elegáns berendezési tárgyak díszítették, méltóan a magas rangú, nemesi és királyi vadászvendégek fogadásához, akik szép számmal megfordultak nála. Az épület 1927-ben tűzvész martaléka lett, valószínűleg egy kályhából kipattant szikra következtében.
Az elpusztult kastély helyére később egy visszafogottabb kőépület került, majd az 1950-es államosítást követően a honvédség vette át a terület kezelését. 1967 után jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: utak épültek, elkészült a mai vadászház és létrejött az üdülőkomplexum, valamint a ma is használatban lévő sportcsarnok. A jelenleg is működő vadászház 12 szobával és 3 lakosztállyal rendelkezik, és több különleges trófeát őriz. Ezek közül kiemelkedik a 13,95 kilogrammos trófeasúlyú gímbika agancsának másolata, melyet 1993-ban dr. Gunther Hartwich ejtett el.
Víztorony és babaház
A vadászház mellett áll az 1913-ban épült 23 méter magas víztorony, amely a hercegi birtok korszerűsítésének egyik emblematikus létesítménye. A herceg már a 20. század elején bevezette a vizet, áramot és telefonos kapcsolatot teremtett a vidéken – mindez akkoriban szinte példa nélküli fejlesztésnek számított.
A háború idején épült a babaház
A víztorony közelében található az egykori uradalmi személyzet szállása, ennek átalakításával született meg a Főherceg Fogadó. A hangulatos étterem egész évben várja vendégeit ízletes vadételeivel.
A vadászház mögött, egy tisztáson megbújik a babaház néven ismert kis épület. Hohenlohe hercegnek nem volt egyenes ági leszármazottja, így unokaöccse örökölte birtokát, aki meglehetősen ritkán látogatott ide vadászni.
A közeli Hubertusz-keresztet 2003-ban a Nemzetközi Véreb Fővizsga alkalmával avatták fel. A kaszói vadászati kultúra egyik szimbolikus helyszínén róhatják le a vadászok végső tiszteletüket a vadnak és a természetnek. Az emlékmű Szent Hubertusz püspököt és látomását idézi, emlékezteti a látogatókat a természet és a vad iránti tisztelet fontosságára.
Fedett színpad a Kaszói Kirándulóközpontban
