Lapszemle

Kaszó – élmény, amely belénk költözik

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdősége a somogyi kaszói erdő, melyet egyedülálló mérete, természeti kincsei és történelmi jelentősége is kiemel a hazai tájak közül.

A vadregényes rengeteg központja Kaszópuszta, amely nemcsak az erdőt, hanem az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozottan védett Baláta-tavat, valamint számos közjóléti fejlesztést is magában foglal. A terület gazdája, a KASZÓ Zrt. hosszú évtizedek óta dolgozik azon, hogy a természet értékeit megőrizze, ugyanakkor a közönség számára is elérhetővé tegye.

Ez a különleges erdőtáj a Dunántúli-dombság nagytájon belül Nyugat-Belső-Somogy homokvidékén helyezkedik el. A KASZÓ Zrt. csaknem 15 ezer hektár erdőt kezel, és mintegy 25 ezer hektár vadászterületen gazdálkodik. A Dráva vonalától egészen Nagykanizsa térségéig húzódó erdőségek évszázadok óta megélhetést nyújtanak az itt élőknek, akik nemcsak szeretik, de óvják és védik is az erdei életközösséget. Az egykori lápvidék természeti adottságai szántóföldi növénytermesztésre kevéssé alkalmasak, viszont kiválóan hasznosíthatók erdő- és vadgazdálkodás céljára. Természeti kincsnek számító, Európa-hírű vadállomány él itt.

kaszó fotó

Erdőrengeteg és lápfoltok

A terület talaját főként futóhomok alkotja, a buckák közötti mélyedésekben pedig tőzeges lápi talajokat is találni. A talajvíz szintje általában 1-3 méter mélyen van, ám helyenként a felszínre tör, így kisebb mocsaras területek, lápfoltok is kialakultak, számuk meghaladja a több százat. A 174 hektáron elterülő lápfoltok közül kiemelkedik a Baláta-tó, amelyet 300 hektáros védőzóna övez. A vízszint a csapadék mennyiségétől függően változik, előfordult (például 1947 és 1950 között), amikor teljesen kiszáradt, de a melegedő klíma és az egyre szárazabb időjárás következtében az elmúlt 5 évben is többször eltűnt belőle a víz.

A trianoni békeszerződés következményeként az ország sok természeti kincset elveszített, így a 20. század elején új energiaforrások felkutatására került sor. Ebben az időszakban, 1923-ban jelent meg az első tudományos írás a Baláta-tóról, Boros Ádám botanikus professzor tollából.

A kutatások feltárták a láp gazdag növény- és állatvilágát, melynek kiemelkedő szereplője az ingólápok ritkasága, a rovaremésztő aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa), valamint a szíveslevelű hídőr (Caldesia parnassifolia).

Az állatvilág különleges tagja a keresztesvipera fekete színváltozata. E ritka élőhely 1942 óta védett, mint hazánk első hivatalos természetvédelmi rezervátuma.

Főherceg Fogadó, mögötte a jellegzetesvíztorony

Főherceg Fogadó, mögötte a jellegzetes víztorony

A rengeteg azonban nem csak a természet otthona: évszázadokon keresztül emberek éltek és dolgoztak itt. Számos kisebb település alakult ki az erdő szélén vagy mélyén, amelyek közül sok eltűnt, néhány – mint Kanizsaberek, Darvaspuszta, Bördec, Bükkpuszta – azonban máig fennmaradt. A központi szerepet Kaszópuszta tölti be.

Forrás: A Mi Erdőnk