A csaknem 16 hektáros Kűvölgyi tórendszer folyamatos talajvízpótlást biztosít a környező erdőknek
A Kűvölgyi-tó korábban két tóból állt. Ezeket a halastavakat mesterségesen alakították ki a Taranyi-Rinya vizének felduzzasztásával. A tavakban a hosszú évek során a hordalék lerakódott, a partvédelem megrongálódott, a nyári időszakban a medrek rendszeresen kiszáradtak. A nagyobb tározókapacitás elérése érdekében a 2. számú tóból kikotortak körülbelül 10 ezer m3 iszapot, a part oldalát megmagasították, és a völgyzáró gátat megerősítették, valamint kicserélték az árapasztó műtárgyat.
Ezzel pedig az eddigi összesen 7 hektáros két tó bővítésével négy egységből álló, közel 16 hektáros tórendszer jött létre, amely 135 ezer m3 vizet tud tárolni, és így folyamatos talajvízpótlást biztosít a környező erdőknek. Emellett a tórendszer párolgása kedvezőbb mezoklímát teremt a közeli gyertyános-bükkösök és gyertyános-tölgyesek számára, valamint kiváló pihenő- és táplálkozóhelyet kínál a vonuló vízimadaraknak.
A mederbordák kihelyezésével sikerült lassítani a víz lefolyását
A vízvisszatartás növelése érdekében három vízfolyás mintegy 15 kilométer hosszú szakaszán, átlagosan 100 méterenként, összesen 123 fából készült bordát építettek a mederbe a folyásirányra merőlegesen. Ezek lassítják a lefolyást, kissé megemelik a vízszintet, aminek hatására nagyobb arányban szivároghat a talajba a medrekben lefolyó víz.
Az erdőgazdaság erdeiben több helyen láthatunk idegenhonos, intenzíven terjedő fafajokat, így kései meggyet (Prunus serotina), bálványfát (Ailanthus altissima), zöld juhart (Acer negundo) és fehér akácot (Robinia pseudoacacia).
Kűvölgyi-halastavak száma a projekt eredményeként kettőről négyre emelkedett
A projekt hatásait az Erdészeti Tudományos Intézet vizsgálta 18 mintaterületen. Ebből 14 a projektterület határain belül, 4 pedig – referenciaként – annak környékén található, égeresekben és kocsányos tölgyesekben. Évente két alkalommal ellenőrizték a fák egészségügyi állapotát, a lágy szárú növényzet változásait, és elemezték a mintafák évgyűrűit.
A műszaki beavatkozások lezárásával egyidejűleg kedvező változást tapasztaltak a talajvíz mélységében.
A mederbordák kedvező hatása egyértelműen kimutatható volt az erdők egészségi állapotára: mind a tölgyek, mind az égerek esetében kisebb mértékű volt a levélvesztés és ágelhalás. Az erdők egészségi állapotát és az ökológiai viszonyokat a 2018-as zárás óta is folyamatosan ellenőrzik az ERTI szakemberei, a projekt kedvező hatásai továbbra is kimutathatók.
A KASZÓ-LIFE projekt kapcsán tehát több kedvező változás is történt az érintett erdőterületeken és közvetlen közelükben, így a jövőben indokolt hasonló jellegű projektek megvalósítása a hazai erdők és azok élővilágának védelmében.
Gerencsér Noémi
KASZÓ Zrt.
Uniós támogatással
A LIFE12 NAT/HU/000593 „Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) helyreállítása és megőrzése Kaszó területén” című projekt során a vízhez kiváltképp kötődő erdőtípusok védelme volt a cél. A KASZÓ-LIFE projekt 2013. szeptember 1. és 2018. december 31. között 1,3 millió euróból, 75 százalékos európai uniós támogatással, csaknem 2100 hektárt érintve valósult meg a belső-somogyi homokvidéken található Kaszó település környezetében.
Oldalak: 12
