A települést elhagyva utunk az igen változatos Madárerdőben folytatódik. A rendkívül fajgazdag tölgyesben a legidősebb egyedek kora meghaladja a 160 évet. A fákon madarak ismertető tábláit és számos odút találhatunk, melyet a helyi erdészet és a Bene Egylet közösen gondoz.
Számos túra kiindulópontja lehet Gyöngyös
Az innen keletre eső hegygerincen találjuk a Benevár romját. Feltehetően a 12. század végén épült. Sokáig a Csobánka család birtokában volt az oklevelekben említett „Castrum Bene”. Pusztulása már a 15. században bekövetkezett. A völgyön két kilométert megtéve, egy közel kétszáz éves tölgyesben a száraz időben is bővizű Gyökeres-forrásnál olthatjuk szomjunkat. Ezen a helyen egykoron menedékház is állt, melyet építtetőjéről Nékám-szállásnak neveztek. Itt helyezték el a Mátra Egylet megalakulásának negyvenedik évfordulóján a kulacsát nyújtó természetjáró férfialak szobrát. A forrás után elhagyjuk a patakvölgyet és egy meredekebb hegymenettel elérjük a Szent László-forrást, majd a mátraházai végpontot.
Gyöngyössolymostól 9 kilométerre várja a megpihenni vágyókat a Szalajka-ház
Ha a Máriácskánál nyugat felé folytatjuk utunkat, eljutunk a Rákóczi-forráshoz. Korábban Közel-kútnak nevezték a helyiek, ugyanis ez volt a legközelebb a településhez. Innen a Hanák- és a Muzsla-kilátót is célba vehetjük, de a legforgalmasabb ösvényt választva a hegység egyik leglátogatottabb helyéhez, a Sástóhoz érünk. Magyarország legmagasabban fekvő tavát 1960-ban mesterségesen alakították ki az egykori csapadékvízből táplálkozó lápos terület helyén. Napjainkra a természet begyógyította az emberi beavatkozások nyomait. A vízállás északi fele már védett gyékényes láperdő, déli fele viszont csónakázótó, amely télen korcsolyapályaként is használható.
A Kéktúra-útvonalon fekszik a 2015-ben felújított Galyatető Turistacentrum
A turizmus kezdeteiA Magyarországi Kárpátegylet 1873-as megalakítását tekintjük a hazai turizmus kezdetének. A Kárpátegylet mátrai szakosztálya, a Mátra Egylet 1887-ben jött létre Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd és Széky István tanár vezetésével. A túrautak mellett sorra létesültek a kilátók, forrásfoglalások és menedékházak. Az 1888-ban kiadott első turisztikai kiadványt még számos további követte. Az első világháború megtörte a turizmus fejlődésének lendületét, de a trianoni döntés – a magashegységek és az erdőterület jelentős területi veszteségei – az 1920-as években fokozták a mátrai turizmus fejlesztésének ügyét. Felépült a Mátra „háza”, a szanatóriumok és a galyai szálló is. |
Kerékpárral a Galyatetőig
A gyöngyösi Szent Bertalan-templom 2019-ben új toronysisakokat kapott az 1917-es tűzvészben megsemmisült építmények tervei alapján. A déli toronyban látványlift és kilátó is készült a fejlesztés részeként.
A világon páratlan Jessze fája szoboregyüttes Gyöngyöspata Kisboldogasszony-templomában
A magaslati panoráma megtekintése után a kerékpáros jelzések a Gyöngyös–Mátrafüred-kerékpárútra vezetnek bennünket.
A néphit szerint nevét onnan kapta, hogy itt égették meg a környék boszorkányait. Egy másik változat szerint a Mátra szelleme üldözte a vasorrú bábát, és sikertelen próbálkozása okán utánavetette ezt a nagy sziklát.
Messziről látszik Gyöngyössolymos templomának kőből kirakott tornya. A település központjából észak felé haladva megpihenhetünk a közeli Kerek-gyepen, amely fölé a Csák-kő magasodik. Ez is sokak által ismert turistalátványosság, nevét a tetejéről szónokló, éppen a király ellen vonuló Csák Mátéról kapta. A hegyben lévő üregek mesterségesek, az egykori malomkőbányászat emlékét őrzik. Érdekesség, hogy a falu templomának kőtornyába is beépítettek egy korábban kifaragott malomkövet. A Nagy-patakon átkelve nyolc kilométeres tekerés vár ránk, míg a Szalajka-tisztásra érünk. Itt ér véget a mátrai kisvasút másik vonala (kerékpáros szervizponttal), az erdei pihenőhelyen tágas filagória, játszótér, csobogó patak várja az erdei élményt keresőket.
