Oldal 10/10
Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).
A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.
Az Ipoly Erdő Zrt. működési területének két, a turizmus szempontjából kevésbé felkapott térségében egy-egy új bakancsos szállás is várja a kirándulókat.
Lapunk tavalyi 2. számának Zarándokúton rovatában az 1000 éves Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó Millenniumi emlékművet, a ma is a rend temetkezési helyéül szolgáló Boldogasszony-kápolnát, valamint a parkerdő legmagasabb pontján emelt Boldog Mór-kilátót mutattuk be. Most a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő parkerdő másik büszkeségét, a pannonhalmi Lombkorona tanösvényt mutatjuk be.
Szentendre és Pomáz közigazgatási területének határán fekszik a Visegrádi-hegység délkeleti végvárának is tekinthető Kő-hegy. Az említett települések felől közelítve valóban látványos sziklaletörések hívják magukra figyelmünket, és a hegy lapos fennsíkján áll a Kőhegyi Menedékház.
A karcagi határ délkeleti részén domborodó halom a török, tatár hadjárások idején a mocsarak övezte dombon lévő, menedékül szolgáló helyről, a karcagi „apák váráról” kapta a nevét.
Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.
A Mecsek-hegység északi völgyében fekvő Orfű és a hozzá kapcsolódó kis falvak, tavak valódi kincseket rejtenek. A gazdag természeti környezet, a folyamatosan bővülő szolgáltatások, a sport- és rekreációs lehetőségek, valamint a kulturális értékek elkényeztetik a kikapcsolódni és üdülni vágyó látogatókat.
Ez év március 21-én sokak kívánsága vált valóra, újra látogatható a nagykanizsai kilátó. Az ország egyik legmagasabb kilátójáról csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok.
Négykötetes zsebkalauz készült az év elején, hogy segítse a hazai túrázás kedvelőit nem prémium kategóriás szálláshelyet találni. A kis füzetek az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a Magyar Természetjáró Szövetség bakancsos szálláshelyeit tartalmazza.
Ha valaki korszerű és kényelmes, minden igényt kielégítő, mégis a bakancsos turisták hagyományaihoz hű szállást keres a Mátrában, ahol nemcsak megpihenhet a fárasztó gyaloglás után, hanem még finomakat is ehet, a legjobb helyen jár a Galyatető Turistacentrumban.
A Mi Erdőnk 2014. évi 1. számában Tűlevél és tölgylomb című írásban adtunk hírt arról, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti fejlesztési programja keretében kilátó építését tervezi Sárvár térségében, Farkas-erdőben. Nos, a kilátó már áll, és szinte magától értetődően Scherg Lőrincről kapta a nevét.
Jó hír a Bükk vándorainak, az Országos Kéktúra bakancsosainak, az erdőt járó vadászoknak és minden természetet szerető embernek, hogy az EGERERDŐ Zrt. közjóléti fejlesztéseinek köszönhetően újjáépült a Pazsagi Turistaház. A sikeres próbaüzem után 2018 márciusától várja régi és új vendégeit, ahol az erdő vándora egyedi, modern, kényelmes környezetben pihenheti ki fáradalmait.
A Magyar Zarándokút jele az Isten felé törekvést ábrázolja. A kettős kereszttel áthúzott nyíl nemcsak a tájékozódást segíti, hanem lelki iránymutató is. A Magyar Zarándokúton bárki, bármikor, bármeddig gyalogolhat vagy kerekezhet március végétől november közepéig.
A Bükk-fennsíkig felnyúló összefüggő erdőség különleges természeti szépségeket rejt. Magyarország egyik leghosszabb szurdokvölgye, rejtélyes kaptárkövek, cseppkőbarlang, ősemberleletek, gejzírszerűen feltörő forrás, romantikus erdei vasút csalogatja erre a tájra a természetszerető embereket.
Áprily Lajos Szeret az erdő című versének első sorából származik e gondolat. S ez igaz mindenkire, aki hosszabb-rövidebb kirándulásra, túrára indul a hazai tájakon.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
