Oldal 2/2
Ízek, fák, receptek. A Mecsekerdő szakácskönyvének címe ismerősen csenghet. Ám Itália és India helyett a Mecsek és a Zselic erdeibe repíti a könyv az érzékeket, és helyi recepteken keresztül kínál az olvasónak „kóstolót” az ott készült ételekből.
Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.
A dámszarvas Gyulaj szent állata. Érzik is a megtiszteltetést, az ember közelsége nem okoz riadalmat köreikben. Egy alkalommal odáig vetemedtek, hogy az Óbiródi Vadászháznál az esküvői kocsiról éjszaka lelegelték a virágdíszítést.
Zúg a szél, belekap a bakonyi fák csupasz lombkoronájába, a szürke törzsek élesen rajzolódnak ki a havas domboldalon. Alsóperén télen-nyáron 2-3 °C-kal hűvösebb a levegő. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal rendelkező Nádasdy család a táj szépsége és a vadbőség miatt épített itt vadászkúriát és alakított ki angolparkot.
A Gödöllői-dombságon s a hozzá tartozó, dél, dél-nyugati irányba húzódó homokvidéken található a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete. Ebből mintegy 1000 hektáron terül el Isaszeg határában a vadaskert. A fái közt megbújó Isaszegi Vadászház nemcsak kényelmes szállással, hanem kitűnő konyhával is várja vendégeit, a vadászokat és a környéket fölfedező megfáradt kirándulókat egyaránt.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
