Oldal 1/1
„Sátoraljaújhelyen születtem, gyermekkoromat meghatározta a Zemplén vadregényes világa, szabadidőmet e gyönyörű tájegység felfedezésével töltöttem. Általános iskolában a városi fotószakkör tagjaként ismerkedtem meg a fényképezéssel.”
Mindennapi életünkre nagy hatással van az időjárás. Amióta azonban korszerű eszközökkel percről percre tudjuk követni a meteorológiai elemek alakulását, és különböző forrásokból kapott értesítések segítségével fel is tudunk készülni az időjárás hirtelen változására, talán alkalmazkodóbbak lettünk. De vajon az állatok is fel vannak készülve a számunkra is meglepő kihívásokra?
Az Északi-Bakony geológiai kialakulása során több páratlan szépségű szurdokvölgy jött létre. Ilyen a Bakonynána és Jásd között húzódó Gaja-völgy, benne a Római fürdő vízesés, a Dudar melletti Ördög-árok, illetve a Várpalotától északra húzódó, különleges élővilágnak otthont adó Burok-völgy.
Radisics Milán szerencsés ember. Sokoldalú tehetséggel áldotta meg a sorsa, és a szívós szorgalom se hagyta el pályáján. Grafikus, dizájner, multimédiás cégvezető, művészi látásmódú fotóriporter, aki elnyerte a világ nagy fotószakmai díjait. De legszebb titka mégis az, hogy mesélnek neki a vizek és benéznek ajtaján az erdei állatok.
A mesekönyvek lapjain szorgoskodó, bájos hangyácskákról alkotott pozitív megítélésünk pillanatok alatt szertefoszlik a kenyeres doboz felé masírozó vagy a mézes csuporba fulladt hangyahadak láttán. Kár vitatni, a lakásokban okkal népszerűtlenek a hangyák. Más a helyzet az erdőben, ahol nemcsak jó helyen vannak, de számos nélkülözhetetlen ökológiai szerepet is betöltenek.
A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.
Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.
A madárfajok többsége nem kedveli az emberek közvetlen közelségét. Némelyek azonban mindinkább alkalmazkodnak a városi környezethez, zajokhoz, és gyakrabban tűnnek fel a kertekben, parkokban, vagy akár az erkélyeken is. A már jól ismert parlagi galambok és a széncinegék mellett egyre több fekete rigót, vagy éppen erdei fülesbagolyt is láthatunk a városokban.
A velünk született adottságokat senki nem veheti el tőlünk. Valaki eltékozolja, más él Isten adta képességével. Tóth Gábort benső ösztöne vezérelte az állatok felé, irántuk való érdeklődése már gyermekkorában felébredt. S ha beszélni nem is tud velük, de olvas a jelzéseikből, amelyek mások számára fel sem tűnnek, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.
Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.
A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.
A hazánkban gyakori eurázsiai menyétről több téveszme is elterjedt. Egyes gyerekmondókák például buta jelzővel illetik, noha a legtöbb ragadozóhoz hasonlóan intelligens állat, amit az is bizonyít, hogy gyorsan tanul és könnyen alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
