
GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK
A gyógynövények használata feltehetően egyidős az emberiség történetével. Az idők során elődeink folyton-folyvást bővítették, rendszerezték a gyógynövényekkel kapcsolatos tudásanyagot, melyet nekünk már csak alkalmazni kell.
Oldal 1/1
A gyógynövények használata feltehetően egyidős az emberiség történetével. Az idők során elődeink folyton-folyvást bővítették, rendszerezték a gyógynövényekkel kapcsolatos tudásanyagot, melyet nekünk már csak alkalmazni kell.
A Duna-Tisza közi homokvidék területén számos természetközeli állapotú homoki gyep és borókás-nyáras erdőtársulás található. Ezen komplexek számos botanikai értéknek nyújtanak menedéket.
Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén főként homoktalajokon gazdálkodik a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészete.
A termőhelyfeltárás az erdőtelepítés alapfeltétele. A termőhely pontos ismerete nélkül nem lehet tervezni a következő évtizedekre. Különösen igaz ez ott, ahol rendkívül változatosak, sőt szélsőségesek a talajadottságok, így a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. működési területén is, amely a Dunától a Tiszáig a Kiskunságon terül el.
Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.
Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.
Hazánk erdőkben szegény tájáról indult, majd életének nagy részében erdőmérnökként szolgálta az Alföldet. Több szakmai állomás után a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. termelési vezérigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba. Koczka Zoltán igazi közösségi ember, jó kapcsolatteremtő, konfliktuskerülő, a békés megoldások híve. A szakmától ezután sem szakad el, de több időt szentelhet családjának és saját erdejének.
Nem vagyok fotós, fényképeket azonban szívesen készítek. 2004 óta digitális eszközzel, többnyire kedvtelésből fényképezem, bár előfordul, hogy erdészeti, vállalati rendezvényeken feladatul kapom a fotózást a történtek dokumentálása céljából. De ha csak a magam kedvéért fotózom, inkább a csendesebb témákat keresem: virágokat, gombákat, fákat, vízpartokat, tájakat, és persze felhőket!
Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.
A mostani rendhagyó ajánlónkban ezúttal nem dátum szerint válogathatnak a programokból, hanem a kevésbé látogatott és ismert kirándulóhelyekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Kilátókat, arborétumokat és tanösvényeket is bemutatunk a bakancsos és kerékpáros túrázóknak, hiszen az erdőknek számos rejtett látnivalója van, melyeket mindenkinek érdemes megtekinteni.
Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.
A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
Az Országfásítási Program részét képező Településfásítási Programot idén júniusban indítottja útjára az Agrárminisztérium, megvalósulását a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület munkája segíti. A programban szereplő 12 ezer sorfát a 10 ezer lélekszámot nem meghaladó magyarországi települések igényelhették.
A Magyar Zarándokút jele az Isten felé törekvést ábrázolja. A kettős kereszttel áthúzott nyíl nemcsak a tájékozódást segíti, hanem lelki iránymutató is. A Magyar Zarándokúton bárki, bármikor, bármeddig gyalogolhat vagy kerekezhet március végétől november közepéig.