Oldal 3/15
Mikor megismerkedtem Grédics Szilárddal és fiával, Lacival, már az első ölelésből éreztem, hogy ők valóban – a szó legnemesebb értelmében – komolyan gondolják a baráti gesztust. És persze nemcsak a manapság egyre ritkább, de jólesően szorító üdvözlés, hanem az egész életük feledhetetlen értéket képvisel.
Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.
A Börzsöny. Egyszerűen, csak így röviden, de sokak számára erős szívdobbanással kimondott szó. Aki járt már túraútjain, tökéletesen érti ezt. Bár besorolás szerint hazánk csupán harmadik legmagasabb és viszonylag kis alapterületű hegysége, természeti csodái megszámlálhatatlanok: meredek bércek, hosszan elnyúló gerincek és szűk völgyek világa.
A Bakony nemcsak sűrű erdőségeiről, szurdokairól, varázslatos tájairól ismert, hanem az egykor ebben a vadregényes hegységben menedékre lelő betyárokról. A társadalmi rend ellen lázadó kóborlók életét, tetteit számos legenda övezte.
Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.
Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.
Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.
Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.
A mesekönyvek lapjain szorgoskodó, bájos hangyácskákról alkotott pozitív megítélésünk pillanatok alatt szertefoszlik a kenyeres doboz felé masírozó vagy a mézes csuporba fulladt hangyahadak láttán. Kár vitatni, a lakásokban okkal népszerűtlenek a hangyák. Más a helyzet az erdőben, ahol nemcsak jó helyen vannak, de számos nélkülözhetetlen ökológiai szerepet is betöltenek.
Magyarországon Somogyban található a legtöbb faóriás, jellemzően méretes tölgyek, magyar kőrisek, bükkök, nyárfák. Vannak közöttük széles körben híres és gyakorlatilag ismeretlen egyedek egyaránt. A somogyi rengetegben élő legendás fák közül többet – a libickozmai és a ságvári képes fa, a szőkedencsi hársfa, a babócsai feketenyár, a szentborbási tölgy, Mátyás király fája Zselickisfaludon, Sissi fája Somogysimonyiban – már lapunkban is ismertettünk. A sort most újabb neves famatuzsálemek bemutatásával folytatjuk.
Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.
Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.
Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.
Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?
A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.
A JÓTETT Bank – Zöld szív program keretében 22 pénzintézet 120 ezer fát ültetett el a fenntartható jövő érdekében a Bankszövetség kezdeményezésére. Emellett négyhektáros méhlegelő erdő telepítését valósították meg. Az előzményekről, a zöldhitelezésről, a bankszektor jótékonysági tevékenységéről dr. Kovács Leventével beszélgettünk.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.
Erdészgenerációk egyik jeles képviselője a pilismaróti Kiss család, hiszen számos elhunyt és élő tagja a hazai erdőgazdálkodásban találta meg számítását. Nemzedékeken átívelő hivatástudatuk a mai napig sem kopott meg, sőt, a legifjabbak érdeklődését látva, várhatóan még sokáig fennmaradhat.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
