Oldal 13/15
Az erdész szakma nyelve eredetileg a német volt. Az erdészetekben használatos tárgyak, eszközök nevének, az erdőműveléssel, fakitermeléssel, vadászattal kapcsolatos kifejezések nagy részének nem is volt magyar megfelelője. Mindössze 150 éve jelent meg az első német-magyar erdészeti szótár. Ez viszont időtállónak bizonyult, mert csak 1970-ben követte egy gazdagabb szójegyzéket tartalmazó kiadvány.
A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.
Átalakuló erdők, természetközeli, a turizmusra nagyobb hangsúlyt fektető erdőgazdaságok és új fafajok jellemzik majd az elkövetkező évtizedek hazai erdőségeit, amelyeknek új szempontoknak kell megfelelniük – véli Zambó Péter. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az erdészeti szakmából, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatói székéből érkezett a tárcához.
Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).
A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.
Gombási Mónika frissen végzett erdőmérnök, nem régóta dolgozik a Bakonyerdő Zrt.-nél. Már gimnazista korában vonzotta a fotózás, de akkor a lovak szerelmeseként elsősorban a négylábúakat örökítette meg.
A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.
Északnyugat-Magyarország meghatározó erdő- és vadgazdálkodója a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Síkvidéki Erdészete. Változatos, többnyire gyenge termőhelyi viszonyok között, 10 ezer hektár állami erdőterületen gazdálkodik, nagyrészt Győr–Moson–Sopron, valamint Vas megyében. A kezelésében lévő erdőterületek a Fertő-melléki dombsoron, a Rábaközben és a Répce-síkon találhatók.
Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.
Ha a szülők a szeretet útját járják, és megismertetik csemetéikkel a bennünket körülölelő világ szépségeit, nagy valószínűséggel teljes értékű, természetet tisztelő, szeretetteljes embereket nevelnek. A szülői példamutatás a pályaválasztásban is döntő lehet. Az egri Ősz családban mindkét fiú erdőtervező édesapjuk nyomdokába lépett.
Az ártéri erdő szívében élt évtizedeken keresztül. Babos Imre erdészként pákász is volt. Halászott, erdőt nevelt, járta és óvta a területét, ha kellett gyalog, gépkocsival vagy ladikon. Ismerték a szarvasok, szomszédai voltak a vaddisznók, a rétisasok pedig barátként üdvözölték.
Tóth Péter csöndes, akár az erdő, amelyben élete nagyobbik részét tölti. Tíz éve már, hogy az erdőben, gyönyörű környezetben, Zalaszántón a Paperdei Erdészházban lakik, és 24 órás erdészként él. A legutóbbi megmérettetésen ő bizonyult a szakma legjobbjának, s 2018-ban elnyerte az Év erdésze díjat.
A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.
Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.
Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.
Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.
Ha a soproni táj egy ékszerdoboz, abban a kilátók a legszebb csiszolt gyémántok. Többet jelentenek az emberi kéz által létrehozott építményeknél. Őrei a hűség városának. Az elemekkel dacolva föltárják a természetkedvelő ember előtt a magaslatok és mélységek titkait, összekapcsolják a közelt a távollal, a múltat a jelennel.
Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
