Oldal 12/15
Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.
A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.
Ismerik Berecz Andrást, hallották már mesélni? Tudják, az a mosolygó bajuszú ember, pajzán villámokkal a szemében, aki keresztül-kasul bejárta az országot, határon innen és túl, hogy bölcs falusi öregektől összeszedje a legjobb történeteket. Mély és mulattató meséiket eltanulva az ő hangjukon, ám a saját esze járásával is megcsavarintva adja tovább.
Lampert Zsolt 30 éve dolgozik erdőmérnökként; az utóbbi 26 évben a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészeténél fahasználati műszaki vezetői, jelenleg pedig erdőgondnoki beosztásban. Ösztöndíjas diákként a hajdani Csehszlovákiában, a Zólyomi Erdészeti és Faipari Egyetemen tanult, ahol 1989-ben szerzett diplomát.
Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.
Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.
A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.
„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.
A Zempléni-hegységben kanyargós, hatalmas fákkal övezett út vezet Erdőhorvátiból Háromhuta irányába. Napjában csak négyszer halad el busz a szűk aszfaltcsíkon, ám a településre érve igényesen felújított portákat, zöldellő udvarokat lát az utazó. A községben 2004 óta várja a pihenésre vágyó természetbarátokat az ÉSZAKERDŐ Zrt. Háromhutai vendégháza.
A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.
Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.
Türelem az erdőhöz. Pillanatnyi érdekekért a jövőt ne áldozd fel. Védd, őrizd természeti értékeinket, alázattal szolgáld az erdőket – ezeket a gondolatokat tartják ma is szem előtt a Pilisi Parkerdőnél, melyet dr. Madas László alapított 50 évvel ezelőtt.
A kaszói erdő szinte minden szegletében őrzi a múltat, és számos lehetőséget kínál kirándulásra, pihenésre, szórakozásra, felfedezésre, tanulásra. Mindezek által formálja a jövőt, a jövő nemzedékét. A kaszói erdő erdő- és vadgazdálkodója a KASZÓ Zrt., a társaság erdei iskolát, kisvasutat, tanösvényeket, valamint fogadót és szálláshelyeket is üzemeltet.
A Reményfy-Rosta családokban az a szokatlan, ha valaki nem az erdészeti pályát választja. Négy nemzedék alatt tizenhét erdészt számolnak, közöttük több erdésznőt. Ilyen népes dinasztia valószínűleg más hivatásban is ritka. Pályaelhagyó sincs közöttük, kivétel nélkül szeretik a szakmájukat, az erdőt. Így, amikor összejönnek, előbb-utóbb a munkára terelődik a szó, akár a karácsonyi ebédnél is.
Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.
Már a hegy déli lábánál festői látványt nyújt a fölém magasodó Vértes. Ősi sóhaj száll alá a hegytetőről letűnt korok titkait sugallva. Aki itt éli le életét, tudja, mit mesél az erdő és tiszteletben tartja óhaját, de a vendég idegen marad, s csak hűsítő szellőt érez bőrén. A Právetz dinasztia tagjai értik e bizalmas nyelvet, ugyanis több mint 140 éve őrzik, tisztelik és védik a Vértes élővilágát.
A 150. vándorgyűlését tartja idén az Országos Erdészeti Egyesület, ezúttal a Gyulaj Zrt. szervezésében. A hosszú múltra visszatekintő rendezvény keretében évről évre más helyszínen gyűlnek össze az ország minden tájáról érkező erdész szakemberek.
A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
