Oldal 8/19
A Bükk-hegység bemutatására vállalkozott Bózsó Gyula, akinek I love Bükk című kiadványában mindenki talál érdekességeket Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjáról. A ZSÓFIA, a kilátók királynője alcímet viselő kötet hiánypótló a maga nemében.
Orfű mellett, az erdő mélyén található Gubacsos kulcsosház a Mecsek egyik legrégebbi turistaszállása. A közel százéves szállást a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program támogatásával 2022 tavaszára teljesen felújította a Mecsekerdő Zrt. Ennek köszönhetően az ikonikus kulcsosház teljesen megfelel a mai kor elvárásainak, és maradéktalanul kielégíti a pihenni vágyók igényét.
Magyarországon Somogyban található a legtöbb faóriás, jellemzően méretes tölgyek, magyar kőrisek, bükkök, nyárfák. Vannak közöttük széles körben híres és gyakorlatilag ismeretlen egyedek egyaránt. A somogyi rengetegben élő legendás fák közül többet – a libickozmai és a ságvári képes fa, a szőkedencsi hársfa, a babócsai feketenyár, a szentborbási tölgy, Mátyás király fája Zselickisfaludon, Sissi fája Somogysimonyiban – már lapunkban is ismertettünk. A sort most újabb neves famatuzsálemek bemutatásával folytatjuk.
A szerelmesek a felhők felett járnak. A fagyöngy is oda igyekszik, csak a fák koronájában ragad. A karácsonyi ünnepek mára elengedhetetlen kelléke az örökzöld fehér fagyöngy. Díszítő értéke mellett évezredek óta ismert a gyógyhatása, és a mitológiában, a világirodalomban, valamint a népi hiedelmekben is visszatérő, olykor varázslatos hatású növény.
Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.
A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.
Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.
Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.
Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.
A Soproni-hegység számtalan természeti kincset, kultúrtörténeti érdekességet, történelmi titkot és néprajzi misztériumot rejt. Az ott élő emberek évezredeken keresztül tisztelettel és egyúttal félelemmel is adóztak a hegy rejtett zugai, sűrű erdői és a bennük lakozó természeti erők iránt, főként, amíg nem ismerték azokat, vagy valamilyen akadály távol tartotta őket.
„Kisbéren nőttem fel, a település központjában található híres Magyar Királyi Ménesbirtok épületegyüttesén belül kialakított erdész udvarban. Nem volt kérdéses, hogy a gimnázium jeles érettségijével az erdőmérnöki karra jelentkezem Sopronba."
A JÓTETT Bank – Zöld szív program keretében 22 pénzintézet 120 ezer fát ültetett el a fenntartható jövő érdekében a Bankszövetség kezdeményezésére. Emellett négyhektáros méhlegelő erdő telepítését valósították meg. Az előzményekről, a zöldhitelezésről, a bankszektor jótékonysági tevékenységéről dr. Kovács Leventével beszélgettünk.
Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.
Világszerte csaknem 15 ezer fajával a bogarak rendjének nyolcadik legnépesebb családja a díszbogaraké (Buprestidae). A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él, és a mérsékelt övi fajok jelentős része is leginkább a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Számos fajuk védett, ugyanakkor olyanok is akadnak közöttük, amik érzékeny károk okozására is képesek.
Ha Sopron belvárosát Bánfalva irányában elhagyjuk, a nyáron is kellemesen hűvös Brennbergi-völgyben haladunk nyugatra. A város határától 8 kilométerre elérjük Görbehalmot, ahonnan a tó irányába induló aszfaltos út visz fel Asztalfőre. Az utolsó hegyi szakaszon erdészeti sorompó állja utunkat. Ez már a Hidegvíz-völgy bejárata, ahol a 2021-ben átadott Roth Turistaház várja a vendégeket.
Erdészgenerációk egyik jeles képviselője a pilismaróti Kiss család, hiszen számos elhunyt és élő tagja a hazai erdőgazdálkodásban találta meg számítását. Nemzedékeken átívelő hivatástudatuk a mai napig sem kopott meg, sőt, a legifjabbak érdeklődését látva, várhatóan még sokáig fennmaradhat.
Az erdő finom – ezzel a címmel jelent meg Bózsó Gyula okleveles erdőmérnök rendhagyó kötete. A szerző egy kivételes – és egyben hiánypótló – erdei gyűjteményes könyvet alkotott meg, amelyben bemutatja az erdőben található különleges, ehető alapanyagokat. Teszi mindezt úgy, hogy közben az erdei csúcsgasztronómia világába is bevezeti az olvasót.
Eredeti értelmében őserdőket nem találunk Magyarországon, hiszen a múlt évszázadokban szinte valamennyi hazai erdő életébe beavatkozott az ember. Az erdész szakirodalomban azonban „őserdőnek”, illetve őserdő jellegű területnek nevezik azokat az erdőket is, melyek meghatározott jegyeket mutatnak.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
