Oldal 15/19
A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.
Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.
A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.
A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.
A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.
Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.
Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.
A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.
Egy nagy családban kivételes erő lakozik, különösen, ha a családtagok többségét a hivatása is összeköti. A népes Gyenes családban sincs ez másként. Egymás iránti szeretetük és tiszteletük mellett erős kapocs közöttük az erdő és természet iránti vonzalmuk.
A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.
A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.
A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.
Pár hónappal ezelőtt, közös érdeklődési körünk kapcsán, néhány fotón figyeltem fel a „féllábú srácra”, Keresztes Zsoltra, majd a Spartan Race idei első Beast futamának egy rövid szakaszán együtt haladtunk az eplényi akadálypályán. Akkor ott könnyedén sikerült neki olyan akadály is, amelyen a versenytársammal elbuktunk.
Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.
Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.
A vidámsággal, derűvel, tréfával teli selmeci diákéletnek azért voltak szomorú pillanatai is. A nehéz életkörülmények, a sokszor fűtetlen kamarák, a rendszeres étkezés hiánya, az olykor kicsapongó életmód következtében gyakran megbetegedtek az akadémisták, s közülük esetenként egy-egy cimborát a halál is elragadott.
A Reményfy-Rosta családokban az a szokatlan, ha valaki nem az erdészeti pályát választja. Négy nemzedék alatt tizenhét erdészt számolnak, közöttük több erdésznőt. Ilyen népes dinasztia valószínűleg más hivatásban is ritka. Pályaelhagyó sincs közöttük, kivétel nélkül szeretik a szakmájukat, az erdőt. Így, amikor összejönnek, előbb-utóbb a munkára terelődik a szó, akár a karácsonyi ebédnél is.
Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
