Oldal 38/77
Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.
A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.
A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.
Reviczky Gábor sok jó percet szerzett már a nézőknek remek karakter-alakításaival, színházi és filmszerepeivel. Hosszú pályáját Jászai-díjtól Kossuth-díjig számos elismerés kíséri. Nemrégiben azonban a népszerű színművész új oldalát ismerhette meg a közönség, és értékelte az erdészeti szakma. Az Erdők Világnapja alkalmából Pro Silva Hungariae Emlékplakettet kapott.
A korpafüvek hallatán sokan trópusi egzotikumot, mások pázsitfüvekre emlékeztető növényeket sejtenek. Talán csak a botanikusok tudnak arról, hogy e valóban csodálatos növénycsalád képviselői hazánkban is élnek. Életképességük és szívósságuk révén elterjedtek az egész Földön. A trópusokon fákról lecsüngő szakállszerű telepeket alkotnak, míg a hazai korpafüvek csupán arasznyi bokrocskák.
Az ÉSZAKERDŐ Zrt. egészére igaz, hogy az erdészek, erdőmérnökök példaadó szellemiséggel gyakorolják hivatásukat, melynek szerves része az ifjúság nevelése és a környezettudatosság közvetítése. Ennek érdekében az erdőgazdaság – a humánpolitikai osztály által koordinálva – négy erdészeti erdei iskolát működtet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Vannak települések, amelyek nevét kimondva lelki szemeink előtt szinte azonnal megjelenik az embert körülölelő természet is. Egerhez gondolatban a Bükk bérceit társíthatjuk, míg Bugachoz a végtelen alföldi pusztát az elmaradhatatlan gémeskúttal. Ám arra vajon ki gondolna, hogy Pilismarót hazánk egyik legcsodálatosabb természeti képződménye, a Dunakanyarban megbúvó kis falucskát jelöli?
A hegyvidéki fenyőerdőknek utánozhatatlan varázsa van. Égbe törő egyenes törzsek, szabályos ágrendszer, sötétzöld lombsátor. Nappal is sejtelmes félhomály, nesztelen léptek a vastag tűavarban és a gyanta semmihez sem hasonlító illata. Ennek az idillnek hazánkban rövidesen vége lesz.
Az Északi-középhegység erdeiben sajnos mindenhol láthatjuk a nyomait. A Börzsönytől a Zemplénig tetemes kár érte az éppen fakadásban lévő állományokat, elsősorban az 5-800 méteres magassági zónában. Április 19–20-án viharos szél kíséretében érkezett az 50-60 centiméteres hótakaró; a szélsőséges időjárási jelenség fákat döntött ki, fiatal állományokat hajlított a földig és komoly fagykárt okozott.
Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.
Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.
Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Alig néhány éve, 2011-ben csatlakozott a Pilisi Parkerdő Zrt. az országos tündérkert mozgalomhoz. A Budakeszi Erdészetnél létrehozott gyümölcsös alapját a Kárpát-medencei oltványok adták, amit 2013-ban a Zsámbéki-medence őshonos gyümölcsfáival egészítettek ki.
Nyugodt, békés helyen áll a börzöncei kápolna, melyet hajdanán Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel. A kis zalai római katolikus kápolna létezéséről sokáig szinte csak a környékbeliek és azok tudtak, akiknek dolguk volt a neki otthont adó szőlőhegyen. Mára a túrázás szerelmeseinek készült több online felületen is helyet kapott.
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő területek mind földrajzilag, mind termőhelyileg elkülönülő egysége a természeti és kulturális értékekben igen gazdag szatmár-beregi táj. A kerékpárral és autóval is jól bejárható vidék megannyi élményt kínál minden korosztály számára. A táj egyedülálló arculatát a Kárpátokból lezúduló Tisza és annak mellékfolyói alakították.
Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.
Évtizedekkel ezelőtt a buli és a vadulás, ma már egyre inkább a kikapcsolódás terepe az erdő a debreceni rockcsapat, a Tankcsapda számára. A formáció tagjai közül a dobos, Fejes Tamás, és a zenekarvezető, basszer és énekes Lukács László mesélt A Mi Erdőnknek az alföldi várost körülölelő erdőkről, és arról, hogyan alakult át a természet szerepe az életükben.
Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
