Mindent tudó résdobok
Ahogy a kertek negyedik dimenziójának tartják az időt, amiben változnak, úgy Pinviczki Judit is kiterjesztette tárgyai világát egy új irányba, a hangok birodalmába. „Édesapám dobolt, így a zene átitatta az életünket. Szerettem volna, ha térplasztikáim meg is tudnának szólalni, az emberrel kommunikálni zenei hangon.” A hangadó tárgyak kikísérletezéséhez hároméves Kozma-ösztöndíj adott lehetőséget. A dobok izgatták, azoknak is egy különleges válfaja, a résdob típus. Ezek nem a megszokott, bőrrel bevont alkalmatosságok, pusztán fából készülnek, speciális eljárással.
Maga a rituálé is érdekes: papjuk az erdőben a fákkal beszélgetve választja ki a megfelelő 10-12 méteres fát, a közösség kivágja, és a törzsön rést ütve még ott helyben kivájják. Majd felvontatják a hegytetőre, ahol egy külön „szellemházban” lakik a dob. A törzstagok körbeállva, közösen szólaltatják meg ütőikkel.
Műhelyfotó
Nem kevésbé különleges az afrikai, Kongó-vidéki résdob, hiszen rendkívül változatos: van tulipán-, harang-, emberforma – minden faluközösségnek megvan a saját dobtípusa. A hangszer náluk praktikus eszköz, híradásra használják. Magasabb és mélyebb hangjával, és a szünetekkel mint morzejelekkel tudnak egymásnak üzenni nagy távolságra. Ha a törzs vonul, vezetőjük kétórányi járásra helyezi el a dobosokat, így kommunikálnak, még térerő, internet sem kell hozzá. „Ez a fa résdob rendkívüli képessége! Hat-hét kilométerre tisztán érthető a vele küldött üzenet.” Judit behatóan tanulmányozta, mely területeken és hogyan léteznek a résdobok. Kutatásai eredményéből összefoglaló előadást tartott. „Számomra legérdekesebbek az ázsiai centrális résdobok. Ez a típus az egyetlen, amit beltérben használnak. Magam is centrális dobokat terveztem, olyanokat, mint a görgetegkövek. Szép letisztult, lapított formájú, nagy hangszereket, melyeket földön ülve szólaltatnak meg. Az ázsiai résdob gömbölyded, centrális típus, de más formájú, halfejnek mondják, bár inkább hasonlít emberi koponyára. Japánban külön faragómesterek készítik kámforfából, buddhista szertartásokon használják, halfejnek pedig azért hívják, mert a hal nem pislog, szimbolikusan az éberség fenntartója.”
Fotó: A Mi Erdőnk/Csatlós Norbert
Hangzó ékszerek
Műhelyfotó
Hangszert tervezni, készíteni nem egyszerű. Még úgy sem, ha a művészt a megvalósítás minden nehezebb műveletében segíti a családja. Legyen az fúrás, esztergálás, gépi famegmunkálás, édesapja és építész férje a keze alá dolgozik. „A dobjaimnál a probléma a hangok megtalálása volt. Míg az ősi hagyományos résdoboknál a fatörzset belülről vájják ki, ezzel szabályozható a falvastagság, amitől a hang magassága függ, én két esztergált félhéjból illesztettem össze a szerkezetet, aminek a vastagsága adott volt. Tehát itt a rés hosszával kellett beállítani a hangot. Az üregnek mély, a fának magas hangja van, és a rés szabályozza, hol találkozik optimálisan a kettő.”
Holló Aurél, az Amadinda ütőegyüttes tagja komponált a hangadó objektekre két etűdöt, amit diákjaival, a Bartók Konzi Beat tagjaival adtak elő.
