Oldal 1/3
Az egri Érsekkertben kerestünk árnyékban megbújó padot, hogy mélyrehatóbban beszélgessünk múltról, jelenről és jövőről. Miközben sétálgattunk, az idősebb Schmotzer rámutatott a park legidősebb fájára, a Nagy Platánra: „Lassan beérem a nagy öreget”
Él Bátorban egy tűzrőlpattant erdész hölgy, akinek sokoldalúsága, kézműves tehetsége a hindu mitológia négy vagy nyolc karral ábrázolt Siva istenét juttatta eszembe.
Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.
Vitnyéd határában egy emlékhely található, amit Vörösképnek hívnak. Az elbeszélések szerint története Napóleon hódításáig visszanyúlik, egy akkori tragikus esemény emlékét őrzi.
Lehetetlen nem létezik! – áll a Vas vármegyei 2023-as Év Vállalkozója díjat elnyerő ifjú Kuntner István kőszegi műhelyének ajtaján. A faipari mérnökként végzett fiatalember fakeretes, igazán egyedi szemüvegeit az Oscar-gálán is viselték.
Tudják, mi az ütőfa? Nem, nem verekedni való husáng, hanem apró faragott fatábla mézeskalács-sütéshez, ami ugye a legbékésebb foglalatosság.
Hogyan kerül a fakéreg a falra, a kivágott szőlőtőke az asztalra? Bakos György műhelygalériájában ez nem kérdés. A 74. életévében járó virágkötő hosszú évek óta kizárólag természetes anyagokkal dolgozik.
A 2011-ben az Év Fájának választott közönséges tiszafa jelenleg Közép-Európában hét helyen él viszonylag nagy számban.
Mindössze 30 éves Jánosi Kristóf, a Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének kerületvezető erdésze, aki idén megnyerte az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Év Erdésze versenyt.
Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén főként homoktalajokon gazdálkodik a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészete.
A klímaváltozás miatti félelmek korában az Alföld erdeinek egyik hosszú távon is reményteljes fafaja a vénic szil, amelynek komoly károsítója (egyelőre) nincs.
Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. A világnap célja, hogy az erdők minden típusának fontosságára felhívja a figyelmet. Az országokat arra ösztönzik, hogy ezen a napon erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységeket, kampányokat szervezzenek, például faültetéseket.
A fa élő és holt állapotában is kitüntetett helyet foglal el életünkben. A mindennapjainkhoz szükséges faanyaghoz a fák életének feláldozásával jutunk hozzá, a kitermelés időpontjának és módjának meghatározásakor azonban az egész erdei életközösségre tekintettel kell lenni. Mindez felelősségteljes tervezést és munkát kíván az erdészektől.
Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.
A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.
Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
