A Napkirály Tükörtermében
Műhelyfotó
Több évtizednyi tapasztalattal a háta mögött is képezi magát, kísérletezik, megy könyvtárba, múzeumokba, templomokba, régiségkereskedőkhöz, járja a világot. Hálásan gondol hajdani mestereire, támogatóira. Egyik munka hozta a másikat, ajánlották kézről kézre.
Hogy aprólékos kézi munkával, türelemmel, odaadással képes megmenteni rossz állapotú antik bútorokat, precízen restaurál és intarziákat készít. Mikor a marcali kórház előcsarnokának életveszélyessé minősített, 1880-ban készült szlavón tölgy lépcsőjét ki akarták dobni a korláttal, faburkolattal együtt, nem nyugodott bele. Tartósította a fát, s a tönkrement, hiányos részeket újrafaragta. „Büszke vagyok rá, mert sikerült megmentenem valami szépet, értékeset.”
Műhelyfotó
Gyarmathy Lívia 1994-ben dokumentumfilmet forgatott a történetről Lépcső címmel. A film után felfigyelt a tehetséges fiatalemberre Bakai Péter műgyűjtő, és munkát ajánlott. „Neki köszönhetem, hogy később külföldre, Párizsba is eljuthattam. Nem kisebb megbízást kaptam, mint hogy restaurálhattam a Versailles-i kastélyban a Napkirály csodálatos Tükörtermének intarziás parkettáját.” Árpád hosszú évekig dolgozott Nyugat-Európában. Otthagyta kézjegyét a Louvre-ban, a Schönbrunni kastélyban, a Vatikánban, és Vilmos brit trónörökös meg Katalin hercegné gyermekeinek is ő készített bölcsőt.
„Negyven négyzetméteren kell visszaállítanom, kipótolnom mindent, ami eltört vagy bennégett, így a nagyon tömör oltárfaragásokat is. 2028-ra lesz teljesen kész a székesegyház újjáépítése.” A vándorasztalos itthon is kivette részét rangos középületeink korhű helyreállításában. Köztük az Országház ülésterme, a Tudományos Akadémia, a budavári Karmelita kolostor, a Dohány utcai Zsinagóga faszerkezeteinek, bútorainak restaurálásában. Nagyszabású munkája volt az erdélyi Válaszúton a Bánffy-kastély megtisztítása.
Ima a régi mesterekhez
Ybl Miklós 160 éves épülete, a budapesti német egyetem felújításakor a mennyezet beszakadt, a munka fél évig állt, mert nem akadt restaurátor, aki vállalta volna a helyreállítást. Hívták a vándorasztalost, ő kimutatta a könnyező házigomba fertőzését, amit a hivatalos szakértő is megerősített. Ez a fa halálos ítélete. Azonban a vörösfenyő-szerkezet teljes bontása, kidobása helyett Árpád saját módszerével és anyagaival megszabadította a fát a gombától, pótolta és megerősítette a mennyezetet.
Fotó: Csatlós Norbert
Az eset nem egyszeri. A 19. század végén épült egykori Groedel-palota – ma a Fidesz Lendvay utcai székháza – szlavón tölgy lépcsőzete olyan állapotban volt, hogy lemondtak róla. De azért még megmutatták Rostás Árpádnak. Végül e munka úgy sikerült, hogy 2017-ben megkapta érte a legrangosabb építészeti elismerést, a Pro Architectura díjat. Ahogy korábban, 2011-ben az Akadémia épületének művészi restaurálásáért a Magyar Örökség díjat. Ha valahol nem boldogulnak egy értékes műemlék megmentésével, megtalálják az autodidakta restaurátort.
