Jót tesz neki a füst
A csombort itthon borsikafűként ismerik. Kell a savanyú káposztába, az uborkákba, a babételekbe, akárcsak a kapor. Egy biztos, ha egy székely töltött káposztát csinál, abba a csombor nélkülözhetetlen. Azt már Gál Laci mesélte, Panni úgy járt az erdőbe dolgozni, hogy tavasszal mindig zsebében volt egy marék paradicsom- vagy paprikamag, amit elszórt az új erdősítés frissen felkapált padkáiban, a fa csemeték közé. Évközben, amikor ápolták az erdősítéseket, itt is, ott is magától beérett a termés, csak szedni kellett az ebédhez. „Sokat főzök szabad tűzön, a pagoda alatt, a szőlőben csikókályhánk van és mellette kemence. Begyújtok a csikókályhába, és odateszem a bablevest, mire két-három sort megkapálok, addigra már csak be kell rántani, és készen van. Ugyanígy van a káposztával. Nyáron a legjobb lecsó kint fő, mert helyben van a hagyma, a paradicsom, a paprika, minden” – tette hozzá Panni.
Fotó: A Mi Erdőnk/Csatlós Norbert
A bikfa galuska előkészítése alig fél óra, majd két-három óra hossza kell, mire megfő. Egy sima rizses káposzta se készül el hamarabb, annak is kell egy-két óra hossza. Szabad tűzön viszont egy kis füstöt is kap, az ott készült ételnek jobb íze van.
Kora tavasszal, amikor még szőlőlapi sincsen, tormalevélbe is szoktuk tölteni. A tormának hosszú a levele, kivesszük annak is a szikját, a két csíkot le kell savanyítani, abba lehet tölteni a bikfa galuskát. Leleményesek voltak az öregjeink, abból kellett éljenek, ami megtermett.”
Panni gyerekkora óta szerelmese az erdőnek. 1968-ban egy nyári szünetet dolgozott végig a gazdaságban, majd a gyerekei születését követően visszahúzta a természet. Egy kullancsfertőzés és az annak következményeként kialakult agyhártyagyulladás egy időre véget vetett az erdei munkának, s mintegy tíz évig pékségben dolgozott. Az erdő azonban újra visszahívta.
Törökök, svábok, székelyek
Bár a törököket kiűztük, a legelők és szántók a 150 év alatt eltűntek, becserjésedtek, majd beerdősültek. Amikor megkapták a földeket a csatában vitézlett urak, nem volt, aki megművelje azokat, ezért Mária Terézia az 1700-as évek közepén betelepítette a német ajkú lakosokat, a svábokat. Ők kezdték megművelni újból a területet, hozták a szőlőkultúrájukat, a mezőgazdaságot, a jellegzetes fachwerk építészetüket és az egyedi konyhájukat is. A második világháború miatt viszont sokuk sorsa megpecsételődött, jöttek a lakosságcserék, az erőszakos ki- és betelepítések, a svábok helyére a Kárpátokon túlra szakadt bukovinai székelyek érkeztek. A bukovinai székely kultúra vette át részben a sváb hagyományokat az étkezés, a gasztronómia területén.
A Szentkúti kunyhó elérhetőségei: +36 30 9470 898, annafurdo@gyulajzrt.hu
Viniczai Sándor
