Hírek

Párás domboktól a száraz szikesekig: ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park

Végéhez közeledő sorozatunk ezúttal a Duna-Ipoly Nemzeti Park nevezetességeit és szépségeit igyekszik megmutatni. Ez a fővároshoz legközelebb fekvő nemzeti park igen változatos tájegységeket ölel fel.

Kilencedik, 1997-ben létrehozott nemzeti parkunk kiterjedése a 60 ezer hektárt is bőven meghaladja. Magában foglalja a korábbi Pilisi és Börzsönyi Tájvédelmi Körzeteket, a Szentendrei- sziget élőhelyeit, a Duna-szigeteket, valamint az Ipoly egy szakaszát és ártereit. A központi igazgatóságához tartozó irodák Esztergomban és Budapesten találhatók.

duna-ipoly nemzeti parkA terület nagyfokú változatosságát és egyben különlegességét az adja, hogy határmezsgyét alkot három különböző tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és az alföld között. Ennek köszönhetően létrejön a szubmediterrán és a kontinentális klímák találkozása, ami vegyes, változatos élővilágát is meghatározza.

Tájegységei, tájvédelmi körzetei: Budai Táj­védelmi Körzet; Gerecsei Tájvédelmi Körzet; Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet; Ócsai Tájvédelmi Körzet; Sárréti Tájvédelmi Körzet; Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, Tápió-Hajta vidéke Tájvédelmi Körzet, Vértesi Tájvédelmi Körzet. Ha képzeletben vagy a valóságban végigfuttatjuk tekintetünket az említett területek domborzati térképén, magunk is láthatjuk a változatosságot: hatalmas a különbség a Gödöllői-dombság párás légköre és a Farmosi szikesek szárazsága között.

Az uráli bagoly Budapest közelében is megpillantható

Az uráli bagoly Budapest közelében is megpillantható

Az összes nemzeti parkunk közül a budapesti területekhez kapcsolódó élőhelyek tekinthetők talán a legérdekesebbnek, ahol több mint 700 védett és fokozottan védett faj, valamint 3 millió ember együttélését kell zökkenőmentessé tenni.

Ezen fajok közé tartozik a vándorsólyom, a vadmacska, a farkas, a hiúz, a hód és a visszatelepült nagyvadfajok is. Legtöbbjüket csak kivételes pillanatokban figyelhetjük meg, de télen nyomaik felfedezhetők és vizsgálhatók a szakavatott szemek számára.

Városokban is megtalálja élőhelyét a vörös vércse

Városokban is megtalálja élőhelyét a vörös vércse

A városi parkok termálvizes tavaiban télen vízimadarak húzódnak meg, amire kiváló példa a Rózsadomb lábánál húzódó Malom-tó.

Innen nyílik a Molnár János-barlang, melyben télen-nyáron 13 °C a levegő hőmérséklete, míg 20-23 °C-os termálvizét a Szent Lukács Gyógyfürdőben élvezhetik a pihenni vágyók. A Budai Termálkarszt járatainak jó része a mai napig felderítetlen. A József-hegyi Kinizsi Pál-barlang a világ legnagyobb látogatható termálvizes barlangja, így nem csak szakképzett búvárok nyerhetnek bepillantást ebbe a különleges világba. Látványosságul sem csak a geológiai formák szolgálhatnak, hiszen találkozhatunk ezeken a helyeken vörös csipkésbagolylepkével, a Börzsöny és a Pilis barlangjaiban pedig denevérekkel is. Olyan ritka madárfajokat is megpillanthatunk ezeken a területeken, mint a vándorsólyom vagy az uráli bagoly. A pirosló hunyor és a gyertyános-bükkösökben élő fekete kökörcsin szemet gyönyörködtető látványáért érdemes hosszabb kirándulásokat is tenni.

Forrás: Kerti Kalendárium