Lapszemle

Garzonlakásnyi erdő mindenkinek

Európai viszonylatban a magyar főváros az egy főre jutó zöldfelületet tekintve nagyjából a középmezőnyhöz tartozik. Pedig területének csupán mintegy 10 százalékát borítja erdő.

Elkerülhetetlen az átalakítás

Budapest klímavédelme és a fővárosiak életminősége szempontjából a városi erdők állapota és jövője valóban kulcskérdés. A Parkerdő éppen ezért már évekkel ezelőtt, 2020-ban elindította hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése. A program eddigi megvalósítása során a Pilisi Parkerdő több kerületi önkormányzattal közös, és vállalati partnerek által támogatott fejlesztést valósított meg, valamint külső szakértők bevonásával workshopokat és konferenciát is szervezett a városi erdőkről.

Népszerűek az egészségmegőrzést szolgálókardiótanösvények, melyeket a Szent Ferenc Kórházzal közösen alakítottak ki

Népszerűek az egészségmegőrzést szolgáló kardiótanösvények, melyeket a Szent Ferenc Kórházzal közösen alakítottak ki

A program egyik fontos eleme volt az Erdészeti Tudományos Intézettel való közös munka, melynek keretében a főváros erdőterületeire különböző klímamodellek készültek el.

Ezek alapján megállapítható, hogy Budapest és környékének klímája már 2050-ig az erdőket alapvetően érintő változáson megy keresztül. A budai oldalon a szárazodó klíma miatt egyre kevésbé lesz életképes a bükk, a cseres klímaövet pedig erdőssztyepp váltja. Pesten a zárt erdők kialakulásának feltételei fokozatosan megszűnnek, az erdőssztyepp-klímát felváltó sztyeppklíma pedig kétségessé teheti ezeknek az erdőknek a megtartását.

Kaán Károly-kilátó a Nagy-Hárs-hegy tetején

Kaán Károly-kilátó a Nagy-Hárs-hegy tetején

A Parkerdő ugyanakkor felkészült arra, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Rittling István elárulta, hogy az erdészet mintegy két évtizede fokozatosan alakítja át erdőművelési rendszereit, mellyel lehetségessé válik a természetes erdők összetételét modellező állományok létrehozása a jelenleg zömmel egykorú, kevésbé elegyes erdőkből. Ezeknek a beavatkozásoknak jelenleg azonban egyetlen eszköze van, a motorfűrész, ami sokszor ijedelmet okoz a fővárosi közösségekben. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb mindenki számára egyértelmű lesz: a fűrész a jó szakember kezében a jövő egészséges és változatos erdejéért dolgozik.

Természetesen az erdészek mindemellett figyelemmel kísérik az egyes fajok délebbi származású változatait, amelyek alkalmazásával változatos, a klímaváltozásnak ellenálló erdőszerkezetet lehet kialakítani.

Turizmus és vallás az erdőben– a Budaszentlőrinci Pálos kolostorrom

Turizmus és vallás az erdőben – a Budaszentlőrinci Pálos kolostorrom

Az összefogásban rejlik a jövő

Fontos annak tudatosítása, hogy a budapesti erdők megőrzése klímavédelmi és jóléti közügy, amely a helyi közösségek, a kerületi önkormányzatok, a város, a kormányzat, a természetvédelem és az erdőfenntartó hatékony együttműködését igényli.

A pesti városrészben a ma ismert erdőkép megőrzése érdekében megalapozó kutatásokra, az erdők állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas monitoringrendszerek és jelentős csapadékvízmegtartó infrastruktúrák létesítésére, de mindenekelőtt társadalmi összefogásra van szükség.

Szerencsére az utóbbi két évben számos jó példa akadt arra, hogy vállalatok, civil szervezetek és önkormányzatok is sajátjuknak érzik Budapest zöldvagyonának megőrzését és a klímavédelmét. Annyi mindent kapunk az erdőtől, időnként érdemes valamit visszaadni neki.

Mészáros Péter
Pilisi Parkerdő

Forrás: A Mi Erdőnk