Lapszemle

Garzonlakásnyi erdő mindenkinek

Európai viszonylatban a magyar főváros az egy főre jutó zöldfelületet tekintve nagyjából a középmezőnyhöz tartozik. Pedig területének csupán mintegy 10 százalékát borítja erdő.

Mit csinál az erdész a fővárosban?

A főváros erdeinek túlnyomó többségét tehát egykor erdészek telepítették, és területük több mint kétharmadát, körülbelül 3600 hektárt ma is erdészet, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete kezeli, amely így a főváros zöld infrastruktúrájának egyik legjelentősebb eleméről gondoskodik. Az erdészet vezetője, Rittling István erdőmérnök nap mint nap tapasztalja, hogy a budapesti erdők legfontosabb értéke az ökoszisztéma-szolgáltatások folyamatos biztosítása.

Az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztésébenés fenntartásában egyre nagyobb szerepet vállalnak a támogató partnerek

Az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztésében és fenntartásában egyre nagyobb szerepet vállalnak a támogató partnerek

„A fővárosi erdők mindig különleges kezelést igényeltek, és ez nem konstans, hanem folyamatosan növekvő tudásbázist jelent. A város gyarapodása, a lakossági és látogatói igények változása, a legújabb tudományos eredmények, mint a klímaváltozás, új kihívások elé állítanak minket, erdész szakembereket.

Az ország más erdeihez képest elképesztő nagyságú az az ökoturisztikai infrastruktúra, ami nálunk található, és amelynek fenntartása és fejlesztése komoly összegeket emészt fel. Ennek finanszírozása pedig nem mindig egyszerű.”

Rittling István folyamatosan keresi és kutatja azokat a lehetőségeket, melyekkel közös gondolkodásra és cselekvésre hívhatja a városi erdők iránt felelősséget érző lakosságot, civil szervezeteket, vállalatokat és önkormányzatokat. A jó partneri kapcsolat kialakítása ugyanis elengedhetetlen a célok eléréséhez.

„A jelenlegi erdőkezelésünk célja, hogy az 50-100 év múlva várható körülmények között is stabil, a városi életkörülményeket javító erdőket, úgynevezett városi erdőket alakítsunk ki és tartsunk fenn. Ehhez szükséges az erdők ökológiai stabilitásának és értékeinek növelése, a klímavédelmi funkciók erősítése és a rekreációs lehetőségek folyamatos biztosítása, ami csak elhivatott munkatársakkal és partnerekkel sikerülhet.” – hangsúlyozta.

A legnagyobb probléma talán az, hogy sokan nem tudják: a városi erdők az ember okozta hatások miatt korlátozottan képesek fenntartani önmagukat.

Bagossy Brothers Company ésa Dockyard is bekapcsolódott a faültetésbe

Bagossy Brothers Company és a Dockyard is bekapcsolódott a faültetésbe

„A pesti és a budai városrész erdői minden szempontból eltérőek. A pesti erdőket jellemzően a második világháborút követő években, nem a legkedvezőbb termőhelyekre telepítették. Sújtja őket a talajvízszint drasztikus csökkenése és a városi környezet növekvő terhelése.

A többnyire 60-70 éves pusztuló akácosok, fenyvesek elegyességének javítása során arra törekszünk, hogy folyamatos erdőborítás mellett kisebb-nagyobb lékekben támogassuk a szárazságtűrőbb, lehetőség szerint őshonos lombos fa- és cserjefajok megjelenését.

A Budán lévő erdők általában idősebbek és őshonos fafajokból állnak, megjelenésük természetesebb, azonban a klímaváltozás azokban is érzékelhető. A tavalyelőtti aszály következményeként például egyértelműen megnövekedett a száradó, pusztuló bükkfák aránya. A budai erdőkben szintén az állomány megújítását végezzük, előnyben részesítve a bükk helyén a hazai tölgyfajokat és más őshonos lombos elegyfafajokat (juharokat, gyertyánt, madárcseresznyét stb.). Abban bízunk, hogy ezekkel a szárazságtűrőbb őshonos fafajokkal létrejövő elegyesebb erdők hosszú távon biztosítani tudják az erdőborítást.”

A fővárosi erdők kétharmadát kezelia Pilisi Parkerdő

A fővárosi erdők kétharmadát kezeli a Pilisi Parkerdő

Forrás: A Mi Erdőnk